Az idén már reálbér növekedésre számítanak a tavalyi csökkenés után az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint 2013-ban nőhetnek a reálbérek a tavalyi csökkenés után. Az idén a nettó bérnövekedés meghaladhatja a bruttó bérekét a „szuperbruttó” kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek az inflációt meghaladóan nőnek. Az elemző az idén 4 százalékos bruttó és közel 5 százalékos nettó bérnövekedésre számít. Számítása szerint a vártnál jóval alacsonyabb infláció hatására a reálbérek növekedése 2013-ban elérheti a 1,5 százalékot.
A tavaly decemberi béralakulásról Suppan Gergely írásos elemzésében kifejti, hogy a várakozásának megfelelően 4,9 százalékkal nőttek a bruttó bérek a novemberi 5,4 százalékos emelkedés után, míg a nettó bérek növekedése 3,1 százalék volt, ami 1,8 százalékos reálbércsökkenést eredményezett 2012 utolsó hónapjában.
Hozzáteszi, hogy a közfoglalkoztatottak lefelé torzító hatását kiszűrve a nettó reálbércsökkenés mértéke ennél kisebb lehetett. Továbbá a családi adókedvezményekkel együtt nagyobb lehetett a nettó bérek növekedése, ami a reálbércsökkenés mértékét kissé enyhíthette.
A versenyszférában a novemberi 6,3 százalékról 8,3 százalékra gyorsult a bruttó bérnövekedés, míg a rendszeres (bónuszoktól megtisztított) bérnövekedés 7,3 százalék volt az előző havi 7,2 százalék után, az adatok a bónuszkifizetések megugrására utalnak. A költségvetési szférában decemberben 3,2 százalékkal csökkentek a bruttó bérek az egy évvel korábbi magas bázishoz képest, a költségvetési szféra átlagjövedelmét azonban a közcélú foglalkoztatás bérei húzzák le, e nélkül a költségvetési szférában 1,1 százalékos bérnövekedés valósult meg, ami így is jelentős lassulás az előző hónap 9,5 százalékos adatához képest.
Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője szintén 1,5 százalék körüli reálbér növekedést vár az idén, ami véleménye szerint hozzávetőlegesen fél százalék körüli fogyasztás növekedést vált ki.
Hozzátette, hogy a reáljövedelem várható növekedése javarészt kormányzati intézkedésekhez köthető, és nem a gazdaság teljesítményéhez kapcsolódik. A kormány ugyanis felültervezte az idei inflációt, amit egyebek közt a rezsicsökkentés is lefelé húz. Példaként említette, hogy a minimálbér, vagy az állami szférában a bérek növekedése az inflációhoz van tervezve. A kormány 5,2 százalékos inflációval számolt az idei költségvetés tervezésekor, de nagy valószínűséggel ennél jóval alacsonyabb lesz idén a fogyasztói árak növekedési üteme, a Raiffeisen Bank számítása szerint 3 százalékos infláció valószínű 2013-ban.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a statisztikai adatokhoz fűzött kommentárjában rámutat, hogy a mérséklődő infláció, az arányos, egykulcsos adórendszer véglegesítése, valamint a minimálbér emelés továbbra is érezteti kedvező hatását a bérek alakulásában. A tárca várakozása szerint az idei év elején végrehajtott rezsicsökkentés a lakossági árszínvonal csökkentésén keresztül további kedvező hatást fog gyakorolni a családok számára rendelkezésre álló reáljövedelmek alakulására is.
Az NGM kiemeli, hogy mind a bruttó, mind a nettó bérek szintje decemberben volt a legmagasabb a 2012-es év folyamán. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 2012 decemberében 243 300 forint volt, 4,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A nettó bér 157 100 forintot tett ki, 3,1 százalékkal emelkedett 2011 decemberéhez viszonyítva, amely azonban nem veszi figyelembe a gyermekek után járó családi adókedvezmények további kedvező hatását.
Az NGM megjegyzi, hogy a 2011-ben tapasztalt dinamikus növekedéshez viszonyított visszafogottabb nettóbér alakulás elsősorban a közfoglalkoztatás súlyának növekedésével magyarázható.
A KSH adatai szerint a közfoglalkoztatottak decemberi 87 ezres létszáma 72,6 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban és a teljes munkaidőben foglalkoztatott 82 százalékának bruttó átlagkeresete 5,8 százalékkal 73,3 ezer forintra nőtt.
