Január elsejétől már „mozgóképes kérdések” is borzolják a KRESZ-vizsgára jelentkezők kedélyállapotát. De mégis hogyan néznek ki ezek a tesztek, és miért jók – már ha jók?
Az év elejétől a Nemzeti Közlekedési Hatóság egy kicsit életszagúbbá kívánja tenni a mára valóban kissé megkopott és poros KRESZ-vizsgát azáltal, hogy a tesztbe két videós problémamegoldó feladatot is beemelnek. A cél az volt, hogy a közlekedési helyzetek a vizsgázókhoz közelebb kerüljenek és sokkal kézzelfoghatóbbak legyenek. De vajon ez össze is jött?
Hara Zsolt, a pécsi Nebuló Autósiskola vezetője lapunknak elmondta, hogy a januártól a vizsgákba ágyazott videós tesztkérdések kifejezetten hasznosak, ugyanis a segítségükkel végre már valóban úgy érezhetjük, mintha egy kocsi szélvédőjén keresztül figyelnénk egy valós és mindennapi közlekedési helyzetet, természetesen mozgás közben. Sokkal több részlet van a felvételeken, sokkal izgalmasabb és egy kicsit talán nehezebb is megoldani őket, mint a megszokott KRESZ-kérdéseket. Hara elmondta, hogy a videós kérdések közül az egyik 1 pontos lesz, a másik 3, és mindegyik mozgókép körülbelül 8-10 másodpercig fut a vizsgamonitoron, tehát érdemes őket nagy figyelemmel követni.
Mivel minden kérdés megválaszolására 1 perc áll a vizsgázók rendelkezésére, ezért azt gondolhatnánk, hogy ezek a 10 másodperces videók sok időt elrabolnak a vizsgázók idejéből, de Hara Zsolt ezt cáfolta, ugyanis szerinte senki nem használja ki igazán az 1 perces időintervallumot. Ráadásul az életben, egy igazi autóvezetési helyzetben senki nem teketóriázhat egy percig, a videós kérdések pedig a gyors döntésekre egy kicsivel hatékonyabban tudják ránevelni a tanulókat, mint a mezei feleletválasztós kérdések. Nagyjából egyébként úgy kell elképzelni a videós tesztkérdéseket, hogy mi ülünk a vezetőülésben, megyünk Pécs felé, és el kell döntenünk, hogy mikor kell lassítanunk, vagy hogy ki kell-e magunk elé engedni az előttünk álló buszt.
Az előzetes hírek alapján ugyan a jogosítvány megszerzése a fejlesztésnek köszönhetően drágábbnak tűnik, de Hara véleménye szerint nem fognak emelkedni a díjak.
Meiszterics Adrienn, a Baranya Autósiskola vezetője mindehhez hozzátette, hogy az új és egyértelműen hasznos tesztkérdések ugyan nagyobb felkészülést és gyorsabb reagálást igényelnek, de szerinte nem kell tőlük megijedni, nem olyan nehezek. A tapasztalat ugyanis az, hogy az újításnak köszönhetően elég sok tanuló megrémült az ilyen feladatoktól, illetve már azok hírétől is.
Van azonban egy kis probléma is, mondta Meiszterics, ugyanis míg a kurzusokra beülő tanulók és velük együtt az oktatók sem férhetnek hozzá a videós kérdésekhez, addig a KRESZ-tanfolyamot a interneten (e-learning formában) végzők láthatják az összes ilyen új feladványt. Persze van lehetőség arra, hogy a tanteremben ülő tanulók is megnézhessék maguknak az új, modern teszteket: fizetni kell értük. Egyfajta előfizetéses módra kell itt gondolni, amelynek leghosszabb időtartama 60 nap lehet, amiért viszont 7 ezer forintot kell kifizetnie a diákoknak, és – egyelőre – azoknak az oktatóknak is, akik nem tudják megnézni az internetes tanfolyamok anyagai közt ezeket a kérdéseket.
A KRESZ-vizsga során az új fejlesztésektől eltekintve egyébként semmi nem változik, tehát sem a kérdések darabszáma, sem a pontértékek, sem pedig a megfeleléshez szükséges ponthatár nem módosul. Magyarán ha valaki a személygépkocsi-kategóriában vizsgázik, annak 55 perc alatt 55 kérdést kell megválaszolnia, összesen 75 pontot érhet el (továbbra is 10 darab hárompontos kérdés, és 45 darab egypontos kérdés van), de minimum 65-öt el kell érnie.
