Egyelőre úgy néz ki, hogy gyakorlatilag korlátlanul kutathatnak majd a betegek egészségügyi adatai között az orvosok a parlament előtt lévő törvénymódosítás szerint, mely egy olyan egységes egészségügyi adatbázis létrehozását szorgalmazza, melyben minden orvosi kezelésünk, vizsgálatunk eredménye láthatóvá válik. A komoly adatbiztonsági kérdéseket felvető adatbázis azonban nagyon hasznos lehet.
Egy központi informatikai adatbázis megalkotásával bármelyik orvos megismerhetné bármelyik kezelésre szoruló betegnek az összes egészségügyi információját, áll a parlament elé terjesztett egészségügyi törvénymódosításban. Az új rendszer lényege, hogy a betegek egészségügyi adatai, leletei, elvégzett vizsgálatai és annak eredményei egy helyen legyenek. Ez így érthető is, hiszen egy központi adatbázisból nem veszhetnek el az adataink, mint mondjuk az otthon szétszórt mappákból.
Ha pedig egy ilyen adatbázisba kerülnek az az adatok, akkor értelemszerű lehet hogy a minket kezelő orvos férjen is hozzájuk. Princz János háziorvos, a Magyar Praktizáló Orvosok Szövetségének Baranya megyei elnöke lapunknak elmondta hogy a rendszer hasznos lehet, hiszen így az orvosok és a betegek válláról is lekerülnek az olyan terhek, mint például a felesleges, időigényes vérvételek, hiszen így nem kell majd minden különálló szakrendelésen átesnünk ezeken a procedúrákon, a véreredményünk ugyanis meg lesz az adatbázisban.
Azt is láthatják majd, hogy hol, és milyen kezeléseken vettek részt betegeik, ki és milyen gyógyszereket írt fel nekik, így ezt is össze tudják hangolni.
A betegek tehát adatait komplexen és történetében látva eredményesebben tudnak majd így gyógyítani az orvosok. Kivéve persze, ha a betegek nem tiltották meg azt, hogy az orvosok betekinthessenek kórtörténetükbe – mert bizony erre lesz lehetőség. Princz azonban ezt nem tartja jó ötletnek, hisz így pont a rendszer koncepciója veszik el, a betegek ellátása pedig lassabb és körülményesebb lesz, aminek akár komoly következményei is lehetnek. előzetesen írásban megtiltotta az egészségbiztosító hivatalában.
A sürgősségi betegellátás során is láthatjuk majd az adatbázis pozitívumait – folytatta Princz – hiszen ha mentőt hívnak valakihez, akkor a mentőorvosok például gyorsan ki tudnák keresni a rendszerből azt, hogy az adott betegnek vannak-e például gyógyszerallergiái, vérzékeny-e, vagy épp cukorbeteg.
Természetesen az adatbázis létének lehetnek jogi hátulütői is, hiszen mégis csak az emberek privát egészségügyi állapotára – ami alapvetően a magánügyük – láthatnak majd rá az orvosok. Princz ehhez hozzátette, hogy a rendszer adatainak láthatóságát korlátozni kellene – és szerinte fogják is. A háziorvosoknak természetesen csak saját betegeik adatlapját lehetne elérhetővé tenni, viszont ezzel együtt azt is meg kellene oldani, hogy az ügyeletek során a rendelőbe állító ismeretlen beteg leleteit is meg lehessen tekinteni.
Ehhez szorosan kapcsolódik az is, hogy az olyan érzékeny, a betegeket sokszor kellemetlenül érintő betegségek, mint például egy nemi betegség, alkohol- vagy drogfüggőség, nőgyógyászati és urológiai panaszok se legyenek minden orvos és kórházi dolgozó számára elérhetőek.
Az adatbázis személyiségi jogvédelmi problémáiról megkérdeztünk egy pécsi egészségügyi adatvédelmi szakembert is, aki nevét elhallgatva annyit mondott, hogy szerinte annak a lehetősége, hogy valaki – nem csak az orvosok – beleláthatnak egy ember nemi betegségének történetébe, pszichiátriai leleteinek eredményeibe, erősen jogsértőnek tűnik.
[poll id=”191″]
