Új dohányipari különadó bevezetését javasolja a kormány, az egészségre különösen káros dohánytípusokat, például a mentolos cigarettát, 2016. január 1-jétől szálanként négy forint adóteherrel sújtanák – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Hangsúlyozta, a kormány minden eszközzel próbálja növelni a dohányipar terheit, hogy csökkenjen a dohányzás Magyarországon. Az új adónem bevezetéséről – a dohányipar sávos egészségügyi különadója helyett – zajlanak az egyeztetések az Európai Bizottsággal (EB) – közölte.
Lázár János arról is beszélt a tájékoztatón, hogy az EB elmarasztalta Magyarországot az élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal kapcsolatban, a brüsszeli testület „megvédte a multinacionális vállalkozásokat”. Emiatt – folytatta – 23 milliárd forintnyi különadótól esik el a magyar államkassza, és vissza kell térni a korábbi élelmiszer-felügyeleti rendszerre, amely alapján csak minimális díjat kell fizetniük az érintett piaci szereplőknek az eljárásért.
A miniszter közölte ugyanakkor: a kabinet megvizsgálja a multinacionális cégek foglalkoztatáspolitikai helyzetét, így azt, hogy más EU-s tagállamokban milyen formában vonják be a nagyobb közteherviselésbe a nagyobb kiskereskedelemmel foglalkozó áruházláncokat. Nem alaptalan tehát az a hír – mondta -, miszerint minél nagyobb egy vállalat, annál több embert kellene foglalkoztatnia.
Lázár János kitért az állami földek értékesítésére is, amellyel közlése szerint a kormány a földműveseket képviselő társadalmi szervezetek igényét teljesíti. A tárcavezető kiállt amellett, hogy a program megfelel az alkotmányos követelményeknek.
Beszámolója szerint az első napokban a 3 és 10 hektár közötti területek közül mintegy 8 ezer parcellát írtak ki értékesítésre. Megjegyezte, hogy 200 hektár fölötti területből csak 26-ot írtak ki.
Az ellenzéki bírálatokra úgy reagált: ha az MSZP és a Jobbik le akarja állítani a földértékesítést, akkor győzze meg erről a földműveseket, akik földet akarnak vásárolni.
A miniszter arról is szólt, hogy a kormány dolgozik a mintagazdaságok felállításán, az ezekhez rendelt földeket a jövőben nem árverezik. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy három olyan állami ménes lesz, amely mintagazdasággá nyilvánítható: a bábolnai, a szilvásváradi és a mezőhegyesi, utóbbi ménesbirtokot – mint fogalmazott – újraalapítják.
Az állami körön kívül az integrált tevékenységet folytatók válhatnak mintagazdasággá – fűzte hozzá.
Rendszeresen, negyedévente konzultálni kíván a kormányzat azokkal az érdekképviseleti szervekkel, amelyek tagjai érintettek az európai uniós pályázati források felhasználásában – közölte a Miniszterelnökséget vezető politikus. A többi közt a társadalmi szervezetek, a kis- és közepes vállalkozások, valamint az önkormányzatok szervezeteivel egyeztetnének rendszeresen a források felhasználásáról, a pályázatok megfelelőségéről.
A tárcavezető beszámolt arról, hogy jövőre mintegy 2000 milliárd forintnyi forrást pályáztatnának meg, vagyis a 2020-ig rendelkezésre álló összeg 20-30 százalékát, amelynek felhasználása nem választható el a gazdasági növekedéstől.
Szólt arról a tanulmányról is, amely a Miniszterelnökség megrendelésére készült nemzetközi és hazai szakértők bevonásával az Európai Bizottság rezsicsökkentés ellen folytatott eljárásának megválaszolására. Kijelentette: arra az Első Nemzeti Közműszolgáltató adhat választ, hiszen jövőre 3,4 millió háztartásban szolgáltat már az állam gázt, 2 millió háztartásban pedig áramot.
Közölte azt is: az újabb lakossági, valamint az ipari rezsicsökkentés érdekében is rendelkeznek javaslattal, amelyet társadalmi vitára is bocsájtanak majd. Ebben szerepel, hogy az ország az energiafüggetlenség érdekében visszaszerezze energiatárolóit, az energia szállítására alkalmas infrastruktúráját, az energiaszolgáltatókat, az elosztókat és soha ne adja el a paksi erőművet.
A nukleáris alap esetleges felhasználásáról kijelentette: nincs ilyen döntés. A kérdés az erőmű kapacitásának húszéves bővítése miatt merült fel – magyarázta, hangsúlyozva: minden kockázatot kerülni fognak.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter bürokráciacsökkentő intézkedésekről is beszámolt, mint mondta, egy már beterjesztett törvényjavaslat értemében 10 milliárd forint értékben csökkennek eljárási díjak jövő januártól öt területen. A diákok a felsőoktatási felvételiben vehetnek részt ingyenesen és az oktatási igazolványt is térítésmentesen kapják majd, de az első jogosítványt is ingyen állítják majd ki.
A lakás célú ingatlanok építési és használatba vételi engedélyéért 160 négyzetméterig nem kell fizetni, míg a vállalkozások számára eltörlik az adóhatósági igazolás teljes költségét, ahogy a közzétételi díjakat is, míg kedvezményt nyújtanak a cégiratok kiállításánál. Emellett megszűnik az egyéni vállalkozói igazolványok kiadásának díja. Az erkölcsi igazolvány is ingyenes lesz, ahogy az öröklésénél a tulajdon- és haszonélvezeti jog bejegyzése, valamint az okmánycsere névváltozás esetén.
Lázár János jelezte, idén még két további törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé ezzel kapcsolatban: az elektronikus ügyintézésről, valamint a területi közigazgatásban dolgozókat érintően, akik jövő év közepétől 30 százalékos béremelésre számíthatnak.
