Új rendszer bevezetését tervezi a kormány annak érdekében, hogy minden szinten gátat szabjanak a korrupciónak. A kriminalisztikai szakemberek szerint a kezdeményezés jó, de kérdés: beválik-e?
A tervek szerint olyan bejelentővédelmi intézkedéseket hoz meg a kormány, aminek köszönhetően a panaszosok, közérdekű bejelentők védett helyzetbe kerülhetnek. A cél az, hogy az intézkedésekkel vissza tudják szorítani a korrupciót.
A parlamenti törvényjavaslat szerint független kivizsgálási lehetőséget és teljes anonimitást biztosítanak mindenki számára, aki ilyen közérdekű bejelentést tesz. Mindezt a magán- és közszférában dolgozók számára is elérhetővé kívánják tenni, így a gazdasági verseny tisztaságát tudják megőrizni, valamint követni lehet a közpénzek felhasználását.
Az elképzelések szerint úgynevezett integritás-felelősöket neveznek ki egyes közintézményekben, akik ezt munkájuk mellett végzik majd, átvizsgálják a rendszert, s lépéseket tehetnek a korrupció megakadályozására. (Próbaképpen a Közigazgatási Igazságügyi Hivatalnál és az Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél már dolgoznak a felelősök). A bejelentéseket országos hatáskörrel az ombudsman bírálja majd el.
Mint megtudtuk, ezzel együtt úgynevezett bizalmi ügyvédeket is csatasorba állítanának, akiknek pedig az lenne a feladatuk, hogy a hozzájuk forduló magánszemélyeknek segítsenek, biztosítsák anonimitásukat. Ők a magáncégekkel kötnének szerződéseket, léphetnének fel a belső visszaélésekkel szemben.
– Az elképzelést nem tartom rossznak, nyilván a bejelentő feltárja a személyazonosságát az ügyvédnek, akinek kötelessége ezt titokban kezelni, de az ügyvéd tud segíteni abban, hogy megállapítsa: valóban megalapozott-e a bejelentés, vagy pedig netalán valamiféle sérelmet akar csak megtorolni, akár felfokozott lelkiállapotban – mondta Fenyvesi Csaba pécsi kriminológus. – Még mindig jobb, hogy ha szervezett, korrekt keretek között zajlik mindez, mintsem írogatnánk a különböző feljelentéseket.
Szerinte a lépéssel valóban védik a bejelentőket, hiszen gyakorta kiszolgáltatottak a munkavállalók, a cégek vezetői pedig sokszor megpróbálják elkendőzni a problémákat, burkoltan utalgatva a panaszkodók elbocsátására.
Az álfeljelentések kiszűrésére pedig az ombudsman is hivatott lenne, aki meghatározhatná, hogy érdemes-e vizsgálatot indítani vagy sem.
Az ugyanakkor kérdés, mennyiben veszítik, veszítették el az emberek az egyik leginkább ilyen alapon működő intézményben, az ügyvédekben való bizalmukat, miután az elmúlt években egy-két kirívó, súlyos bűncselekményt elkövető ügyvéd került a figyelem középpontjába. Egyik meghatározó eset volt a pécsi E. Levente ügyvédé, akit a nála letétbe, befektetésre hagyott kétmilliárd forint eltüntetésével vádolnak.
[frame]A Pécsi Ügyvédi Kamarát szerettük volna megkérdezni arról, hogy milyen szankciókat alkalmaznak, hogy folyik-e jelenleg eljárás ügyvédek ellen Pécsett hasonló esetben, s miként vélekednek arról, hogy néhány ember miatt negatív kép alakulhat ki az ügyvédekről, ám nem válaszoltak. A kamara elnöke, dr. Leposa Marianna azt írta: „a július 2-án érkezett elektronikus levelére válaszolva tájékoztatom, hogy a kamara az Ön részére a megkeresésében írt adatszolgáltatást nem teljesíti”. Fenyvesi Csaba szerint azonban valóban komolyan kell foglalkozni az ilyen esetekkel, tudomása szerint a kamara rendkívül szigorúan jár el, és éppen E. Levente ügyének 2010-es kirobbanása után több ellenőrzést is tartottak az ügyvédeknél.Egyébként a Magyar Ügyvédi Kamara sem válaszolt.[/frame]
