Szigorodnak a szabadságvesztésüket töltőkre vonatkozó szabályok január 1-jével, így például az elítéltek nem kérhetnek pénzt a médiának adott nyilatkozataikért, a legtöbbjüknek pedig dolgozniuk is kell.
Az Országgyűlés november 14-én módosította a büntető tárgyú törvényeket; a változtatások értelmében a munkaképtelenek, a tanköteles korúak, a nyugdíjkorhatárt betöltők, a terhességük hatodik hónapját elérő nők és a gyermeküket gondozók kivételével minden, szabadságvesztését töltő elítéltnek dolgoznia kell a büntetés-végrehajtási (bv) intézetben vagy az erre a célra alapított gazdálkodó szervezetnél. Az elítéltek – a bv-szerv szerződése alapján – más gazdálkodó szervezetnél is végezhetnek munkát, későbbi visszailleszkedésük érdekében pedig lehetőségük lesz, hogy egészségügyi, gyógyító és rehabilitációs programokon vegyenek részt.
A jogerősen elítélt bűnözők, illetve hozzátartozóik januártól nem kaphatnak pénzt a bűncselekménnyel kapcsolatban tett médianyilatkozataikért és a szerzői jogi oltalom alá eső más tevékenységért mindaddig, amíg az elítélt a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesül. Az ezzel ellentétes megállapodások semmisnek tekinthetők, a bennük meghatározott összeg az államot illeti.
A jogszabályváltozások alapján ha a tanú vallomásában – meghatározott kivételekkel – magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolja, ismételten figyelmeztetni kell, hogy ebben az esetben megtagadhatja a tanúvallomást.
A büntetőeljárási törvény nyári módosítása után ismét tilossá válik a tanúk szavahihetőségének poligráffal történő vizsgálata a kiemelt ügyekben.
A jövőben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki kiszolgáltatott embert, például hajléktalant aláz meg. A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés lehet abban az esetben, ha az elkövető a magát megalázó emberről felvételt készít, vagy ilyen felvételt hozzáférhetővé tesz nagy nyilvánosság előtt.
Bűncselekménnyé válik a befolyásvásárlás; három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, illetve arra tekintettel jogtalan előnyt ad vagy ígér másnak.
Önálló bűncselekménynek számít majd a külföldi feketemunkások alkalmazása is, és két évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálják.
Fokozott védelmet kapnak a gyermekvédelmi intézetben dolgozó nevelők és gyermekfelügyelők, vagyis a sérelmükre elkövetett, közfeladatot ellátó személy elleni erőszaknak minősülő bűncselekményeket alapesetben egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálják.
Szigorítást jelent az is, hogy aki rossz minőségű terméket jó minőségűként nagy mennyiségben értékesít, az eddigi három helyett öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, és ugyanez vonatkozik a nagy mennyiségű áru hamis megjelölésével elkövetett bűncselekményre is. A számvitel rendjének megsértését a minősített esetek kivételével dekriminalizálták, az utóbbiak büntetési tételét viszont megemelték.
Az el nem évülő bűncselekmények köre kibővül az olyan emberölésekkel, amelyek áldozata 14 éven aluli vagy védekezésre képtelen. Tételesen felsorolja a törvény emellett azokat a szándékos, erőszakos bűncselekményeket, amelyeknél kizárható a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége, vagyis amelyek tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethetők.
Változást jelent még, hogy a vesztegetések felderítése érdekében a hatóságokkal együttműködő elkövetőkkel szemben a büntetést korlátlanul enyhítheti a bíróság. A kábítószer mennyiségének megállapításakor a jövő évtől nem a tiszta hatóanyag-tartalom, hanem a teljes THC-tartalom irányadó, amit szakértői véleményekre hivatkozva javasolt a kormányzat.
