Eddig 80 milliárd forintot fordított az atomerőművi hulladékot befogadó tároló építésére a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. és mintegy 39 milliárd forintot tesznek ki a hátralévő munkálatok.
Jelenleg két tárolókamra kialakításán dolgoznak, az első hordók már jövőre a földalatti kamrákba kerülhetnek, mondta Kereki Ferenc ügyvezető. A kivitelező, Mecsekérc Zrt-vel 2010 decemberében kötöttek szerződést a Bátaapátiban létesített Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló befogadó kamráinak kialakítására.
A technológiai épületben, ahol 3000 hordó átmeneti tárolására van engedély, jelenleg csaknem 2600 hordónyi hulladék van, ezért fontos, hogy a jövő év végére elkezdődjön a hordók végleges helyre szállítása.
Első lépésben egy kamrát helyeznek üzembe. A terv 17 kamra megépítése, tette hozzá Kereki Ferenc. Ennyi hely elegendő a paksi atomerőmű üzemelése és lebontása során keletkező kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére. A küszöbönálló üzemidő hosszabbítás nem növeli meg jelentősen a hulladékmennyiséget, mondta, új blokkok építése sem okoz gondot, Bátaapátiban is van lehetőség új kamrák kialakítására.
A földfelszín alatt épülő tárolót eddig mintegy ötvenezer ember látta, közölte Berta József a Mecsekérc Zrt. bányászati felelős műszaki vezetője. A látogatók számára még bemutató vájvéget is kialakítottak, hogy megmutathassák, miként zajlik a kamrák és aknák kialakítása.
„Kemény gránitban dolgozunk. Előbb fúrunk, aztán robbantunk, a kőzetet kiszállítjuk, a felületet dokumentálják a geológusok, majd a lőtt beton réteget fellőjük” – vázolta a munka menetét. Egy robbantással nagyjából 70 köbméternyi gránitot robbantanak ki. Az előírások 100 méteres szakaszon öt liter per perc vízbeáramlást engedélyeznek. Ha ennél jelentősebb a vízbeáramlás, úgy nevezett injektáló csöveken keresztül cementet nyomnak be a repedésekbe, az megszilárdul és elzárja a víz útját, vázolta a szakember.
Eddig összesen körülbelül 5500 méternyi vágatot fúrtak ki. Két, egyenként 1700 méteres lejtős akna, összekötő, kutatóvágatok és egy úgy nevezett kis, valamint egy nagyhurok készült el. Utóbbiból nyílnak majd a tárolóterek. Kettő építése jelenleg is zajlik. Ezek nagyjából tíz méter szélesek, metszetük közel száz négyzetméter. Az egyes kamra hossza 93 méter, a felső szeletben 48 méternyi készült már el, a talpszeletben 25 méter; a kettes 103 méter hosszú lesz majd, a felsőben 65, az alsóban 45 méternél tartanak.
A hordók leszállítása a nyugati, Eszter-aknán történik majd. Itt már elkészült az út, folyik a szükséges szállító eszközök, gépek beszerzése, illetve közbeszerzés útján keresik azoknak a betonkonténereknek a kivitelezőjét, amelyekbe a hulladékos hordók kerülnek.
A Paksról eddig elszállított közel 2600 hordó egy felszíni, úgy nevezett technológia épületben van. László Zoltán sugár és környezetvédelmi üzemvezető úgy tájékoztatott, hogy 2008 végén érkezett meg a telepre az első szállítmány. Kizárólag szilárd, tömörített kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat fogadtak, első sorban munka- és védőruhákat.
Az eddigi üzemeltetési tapasztalatok jók, üzemzavar, hordósérülés nem történt. Ezekre – mint László Zoltán mondta – fel vannak készülve, inaktív, azaz sugármentes környezetben rendszeresen gyakorolnak.
„Az üzemből ellenőrizetlenül se víz, se levegő nem kerülhet ki” – húzta alá az üzemvezető. Hozzátette, hogy ennek ellenére a tároló környezetében rendszeresen végeznek ellenőrzéseket, összehasonlítják azokat a kiinduló értékekkel, de mindeddig semmilyen hatást nem mutattak ki.
