A katasztrófavédelem kiemelt megelőzési kampányt indított a halálesetekkel és személyi sérülésekkel járó tűzesetek számának csökkentése érdekében.
A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a szezonális veszélyek megelőzése érdekében, rendszeresen végez lakosságtájékoztató és lakosságfelkészítő tevékenységet. Az aktuális időjárásnak megfelelően a szélsőséges meteorológiai helyzetek megelőzésére, az ünnepi időszakokhoz kapcsolódó jó tanácsok közvetítésére, a szén-monoxid-mérgezések elkerülésére, a fűtési szezonban jelentkező veszélyek csökkentésére, vagy épp a szabadtéri tűzesetek megelőzése céljából.
Az általános tájékoztatókon túl, most egy részletesebb káreseti elemzés sorozat keretében kívánnak rámutatni arra, milyen okok és tényezők vezettek egy adott eseményhez és vajon megelőzhető lett volna-e a káreset. Összegyűjtötték az elmúlt években halálesettel, illetve súlyos, életveszélyes sérüléssel végződő tűzeseteit. 2015-től a mai nappal bezárólag tizenegyen vesztették életüket Baranya megyében tűzeset következtében. Öt ember pedig súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett.
A tűzesetekről szóló hírekben gyakran elhangzik, hogy tűzvizsgálati eljárás keretében vizsgálják az okokat. A vizsgált káresetek mindegyikében lezárultak az eljárások, így most a tűzeseteket előidéző miértekre is választ adhatunk.
2016. december 24-én két ember lelte halálát egy tűzesetben, Pécsett a Kormoskő-soron. A lángokat egy közelben lakó észlelte, és hívta a segélyhívó telefonszámot. A tűzhöz a megyeszékhely hivatásos tűzoltóit riasztották, akik két vízsugárral oltották el a lángokat, majd megkezdték az épület átszellőztetését és átvizsgálását. A helyiségben nagy mennyiségű szemetet halmoztak fel, amelynek köszönhetően rövid idő alatt kiégett az egész épület. Az egységek a tűzoltási utómunkálatok közben két holttestet találtak, egy férfi és egy nő vesztette életét a tűzeset során. Egy harmadik férfi is az épületben tartózkodott, neki sikerült idejében kimenekülnie, őt a pécsi 400 ágyas klinikai központban ápolták.
Egy huszonöt négyzetméter alapterületű házban csaptak fel a lángok, korábban a vasúttársaság raktára, vagy kiszolgáló épület lehetett. Már az épülethez vezető út is szeméttel borított volt, mindenfelé háztartási hulladékok voltak ott. Az ingatlanba belépve a kintihez hasonló rendezetlenséget tapasztaltak a tűzoltók. Az épület tetőszerkezete belül teljesen megsemmisült, csak egy-egy elszenesedett keresztgerenda utalt arra, hogy az épületnek padlásszintje is lehetett. Az épület belsejében a használati tárgyak és a szemét helyenként fél méter magasságban volt felhalmozva.
A tűzvizsgálatból kiderült, hogy az épületben álló fűtőberendezésben helyenként még izzás, parázslás volt. Benne elégett papír és elszenesedett famaradványok voltak.
Mivel az épület nem volt közművesítve, így a technikai meghibásodás általi tűz keletkezését ki lehetett zárni. Idegenkezűségre utaló nyomokat szintén nem találtak a helyszínen a szakemberek. A két ember életét követelő tűzeset oka a következő volt: a kemencében meggyújtott és őrizetlenül hagyott tűz kijutott az épületben található rengeteg éghető anyagon, bútorzaton, berendezési tárgyon keresztül. A lángok gyorsan terjedtek, majd a növekvő lángok meggyújtották tetőszerkezetet, belső borítását, ahonnan a tűz átterjedt a tetőre is.
Az eset egyik fő tanulsága, hogy a tüzet soha nem szabad őrizetlenül, felügyelet nélkül hagyni, és tilos éghető anyagot tárolni a tüzelő-fűtő berendezés közvetlen környezetében.
