Minden nemzetnek megvannak a tradicionális ünnepi fogásai, ám manapság nem mindenki ragaszkodik ezekhez. Számos család újít, nyúl meghökkentő receptekhez, és rokonai ízléseire specializálódva készíti el a modern, karácsonyi menüsort. Megpróbáltuk összeszedni melyek a hagyományos fogások, és milyen „furcsaságokat” készítenek ma a pécsiek.
Halászlé
A halételek régóta hagyományos részei voltak a magyarságnak a Kárpát-medencében. Az országban mindenütt óriási volt halgazdagság, ez egészen az ármentesítési munkák elvégzéséig így volt. Akkor ugyanis jócskán lecsökkent a vízzel borított területek nagysága. A késő középkori szakácskönyvek halas receptjeinek száma többszöröse a 19-20. században készülteknek. Kőszegi Gábor, a Janus Pannonius Múzeum néprajzos muzeológusa elmondja, hogy a halállomány csökkenése, a reformáció terjedése és a böjti rend változása egyaránt visszaszorította a halfogyasztást. A halak elkészítése régen általában férfimunka volt – különösen a halászok értették a módját -, gondoljunk csak a csíptetős pontyra, mundéros csukára, füstölésre. Később a receptek egy részét a polgári konyha is átvette, ezek közül a legismertebb a halászlé lett. Egyszerű elkészítése és számtalan variációja népszerűségének egyik oka.
Töltött káposzta
A káposzta betakarítására október-november környékén került sor. Pincében, veremben tárolták, és a téli hónapokban dolgozták fel. A néphitben sok levele miatt bőségvarázsló erővel bíró ételnek tartották. Különféle vitamintartalma miatt élelemezési, egészségügyi szempontból is fontos volt különböző változatainak fogyasztása. A sóval való tartósítása – vagyis a savanyítás – alkalmassá teszi a hosszú idejű tárolásra. Még a legszegényebb ember számára is elérhető étel volt. Mikes Kelemen Törökországi leveleiben is felbukkan a káposzta dicsérete – és a különféle savanyú káposztából készült ételeket, például a káposztás húst nem véletlenül emlegették „Magyarország címereként.” A töltött káposzta egyébként épp az oszmán-török konyhából kiindulva terjedt el a kontinensen és vált nagyon népszerű étellé. A húsos káposzta régtől fogva ünnepi ételként került a parasztok asztalára, még lakodalmakban is.
Mákos vagy diós bejgli
A jelenleg töltelékként használt mák és dió szimbolikus jelentőségük miatt mindig jelen voltak a karácsonyi menüsorban, mint ahogy a kalács is. A mák bőséget és termékenységet szimbolizál, a dió pedig gazdagságot, jó egészséget, jólétet jelképez. Magyarországra viszonylag későn került – a 19. században – és terjedése a paraszti háztartásban változó volt. Néhol együtt fordult elő a kaláccsal, máshol kiszorította azt. Ennél pontosabban sajnos nem lehet tudni, honnan származik a bejgli, eredetét homály fedi.
Ezt főzik ma a pécsiek karácsonyra
[box title=”Linda” box_color=”#48a26c”]
Mi már évek óta vadast készítünk krokettel a halászlé mellé szentestére. Sokan furcsállják, de szerintünk tökéletesen illik az ízvilága a halhoz, nagyon ünnepi a hangulata és egy különleges étel. Mindig az idősebbik lányom készíti, lassan már ennek is hagyománya lesz.[/box]
[box title=”Annamária” box_color=”#54d48f”]
Idén libamájat fogunk enni, leginkább azért, mert egy igazi különlegesség, drága és finom étel, nagyon szeretjük és a karácsony tökéletes alkalom arra, hogy végre elkészítsük. Desszertnek hókifli szokott lenni, mert azt egyszerű elkészíteni és nagyon finom is.[/box]
[box title=”Kitti” box_color=”#58c5b5″]
Nálunk céklaleves és franciasaláta a menü két csúcspontja, leginkább azért, mert a férjem félig lengyel és ott a a céklaleves tradicionális karácsonyi étel. Általában ezeket a fogásokat esszük, de nagyon változó a menü, minden évben más van. Az egyetlen biztos pont a halászlé, az mindig helyet kap az ünnepi asztalra.[/box]
