[iframe id=64795 ]
Karinthy Frigyes két karcolatának összehasonlító elemzése, Arany János Tetemre hívás című művének elemzése és a heroikus életfelfogásról szóló érvelés közül választhattak a diákok a középszintű magyarérettségi második részében – írja az Eduline nevű portál.
A portál információi szerint Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című karcolatfüzérének két része – A jó tanuló felel és A rossz tanuló felel – az összehasonlító elemzés alapja, míg az érveléses feladathoz kapcsolódó idézet Camus Pestis című regénye.
Ebben a feladatban irodalmi példák segítségével kell érvelni a heroikus életérzés mellett vagy ellen, a diákoknak valószínűleg azonnal eszükbe jut majd Petőfi Sándor életműve.
Az Arany János-költeményt is korrekt választásnak nevezték az eduline-nak nyilatkozó magyartanárok. „Még ha órán nem is vették a Tetemre hívást, az Ágnes asszonyt biztosan olvasták, a két mű témája pedig ugyanaz, a bűn és a bűnhődés” – mondta az egyik szaktanár.
Forrás: Eduline.hu
Frissítve (10:06)
Rendben megkezdődtek a magyar írásbeli vizsgák hétfő reggel, problémáról sehonnan nem érkezett jelzés – közölte az Oktatási Hivatal (OH) az MTI-vel.
A hétfői vizsgákon középszinten 1.208 helyszínen 87.324 diák, emelt szinten 43 helyszínen 1.540 tanuló ad számot tudásáról. Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint a középszintű írásbeli 240 percig tart, ezalatt a diákoknak két feladatlapot kell megoldaniuk: a szövegértési feladatokra 60 perc, a szövegalkotási feladatokra pedig 180 perc áll rendelkezésre. A diákok először a szövegértési feladatlapot töltik ki, és csak ennek a leadása után kezdhetik meg a szövegalkotási feladatlap megoldását.
A vizsgázók a szövegértési feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között és azok megoldásának a sorrendjét is maguk határozzák meg. A szövegértési feladatban általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete szerepel.
A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés. A szövegalkotási feladatlap esetében a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 500-1.500 szó.
Az emelt szintű írásbeli 240 percig tart, ez nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból áll. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.
A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz kapcsolódik. A nyelvi, illetve irodalmi műveltséget vizsgáló kérdések aránya hozzávetőlegesen 40-60 százalék. A három szövegalkotási feladat különböző témáról, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.
Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is használhatnak a diákok helyesírási szótárt, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.
Magyar mint idegen nyelvből középszinten 59 helyszínen 88 vizsgázó tesz érettségi vizsgát, a diákok az „Olvasott szöveg értése”, a „Nyelvhelyesség”, a „Hallott szöveg értése” és az „Íráskészség” rész feladatsorait oldják meg. A középszintű írásbeli vizsga teljes időtartama 180 perc.
A feladatok megoldásának értékelése központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik. A vizsgák kedden a matematika írásbelikkel folytatódnak.
Frissítve (13:29)
Renden befejeződtek hétfőn a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségik; az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint középszinten a Nemzeti olvasókönyv, Karinthy Frigyes és Arany János, emelt szinten Heltai Jenő műve és a nyelvújítás szerepelt megoldandó feladatok között.
A középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi első része, a 40 pontos, 60 perces szövegértési feladatsor Lukácsy Sándornak a Nemzeti olvasókönyvhöz írt bevezetőjére tett föl kérdéseket. A nemzeti tudat fontosságát taglaló szöveghez tíz feladat tartozott, amelyek az adatok visszakeresésére és a szerzői szándék megértésére is vonatkoztak – olvasható a vizsgák után az MTI-hez eljuttatott összegzésben.
A második részben, 60 pontért három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak három órában. Az érvelési feladatban az idén egy Camus-idézet kapcsán a hősies magatartás értékeléséről kellett állást foglalni, a véleményt irodalmi alakok bemutatásával alátámasztva. Az egy mű értelmezése Arany János Tetemre hívás című balladájának adott szempontú vizsgálatát kérte. Az összehasonlító elemzésben Karinthy Frigyes ikerkarcolatainak – A jó tanuló felel és A rossz tanuló felel – összevetése szerepelt, az elbeszélői nézőpont és a címszereplőkhöz való viszony középpontba állításával – közölték.
Az emelt szintű írásbeli érettségi négy órában négyféle feladatot tűzött ki a vizsgaleírásnak megfelelően, és a vizsgázónak mind a négy feladatot meg kellett oldania.
A 40 pontot érő nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor kiinduló szövege Németh G. Bélának a Hét évszázad magyar költői című antológiához írt utószava volt. A tíz feladat a szöveg megértésén túl nyelvi (mondatelemzési, stilisztikai) és irodalmi (többek között szerzők, művek, toposzok, ritmusok) ismereteket várt el.
Az egy mű értelmezése feladat (25 pont) Heltai Jenő novellájának (Nagyapó) elemzését kérte. A Reflektálás egy jelenségre nevű feladatban (20 pont) az irodalom és a természettudomány kapcsolatáról kellett kifejteni a véleményt. A gyakorlati írásbeliség feladat (15 pont) témája egy üdvözlő beszéd, amely a nyelvújítási mozgalom értékeire hívja fel a figyelmet.
Mindkét szinten összesen maximum 100 pontot lehet elérni. Ebből helyesírási hibákért legfeljebb 15 pont veszíthető. Helyesírási szótár használatát engedélyezték. Az elemzésre szánt szövegeket mindkét szinten tartalmazták a feladatlapok.
Az érettségik kedden a matematika írásbelikkel folytatódnak.
Forrás: MTI
