A Karolina-külfejtés rekultivációja évek óta várat magára, bár már korábbi határidők is szóba kerültek, mégis legalább 2018-ig várni kell a munka elvégzésére. A tájseb addig nem gyógyul be. A Pannonpower Zrt. szerint nekik lenne pénzük a munkára.
A külfejtést 1968-ban nyitották meg, és egészen 2004-ig művelték is. A pécsbányai fejtés mérete tíz futballpályányi, közepén egy hatalmas, száz méter mélységű tóval. A terület a föld testén lévő éktelen sebnek látszik, az egykor virágzó völgy látványát, élhetőségét tönkreteszi, évek óta ez fogadja az itt élőket.
A helyiek azonban már szeretnének előrelépést is látni a Karolina-külfejtés ügyében. Vozár Pál vezetésével két évvel ezelőtt munkacsoportot hoztak létre. A Pécsbányai Kulturális Egyesület elnöke szerint a kérdésben politikai döntésnek kellene születnie ahhoz, hogy rendben legyen ez a rész. Jelenleg a Tüskésrétre koncentrálnak, holott a Karolina-külfejtés kapcsán már le is járt a határidő a múlt év végén – mondta.
Vozár Pál szerint a civilek lakossági fórumokon, tájékoztatókon tudnának szerepet vállalni, beleszólni a munkába, hiszen a tájrendezés két-három évet legalább igénybe vesz, ezért ismét munkagépek dolgoznának a területen, ami nem elhanyagolható szempont. Egyszer már született egy közbeszerzési kiírás is az ügyben, nyertese is volt a pályázatnak, ám végül ezt visszamondták, azóta sem történt semmi – mondta.
A rekultivációra pedig már vannak tervei a Pannon Hőerőmű Zrt.-nek, amely a terület tulajdonosaként elsimítja a bányagödröt, zölddé teszi újra a területet.
Marton Ferenc, a zrt. kommunikációs vezetője közölte: a munka teljes költsége 5-7 milliárd forintba kerül, amelynek egyharmada a Pannon Hőerőmű Zrt.-t, körülbelül kétharmada pedig a magyar államot terheli. A zrt. rendelkezik a rekultivációhoz szükséges egyharmad résznyi kötelezettség fedezetével, ami közel kétmilliárd forintot tesz ki.
Hozzátette: az egykori bányagödör és meddőhányók rekultivációját csak egyben, a két, erre kötelezett fél összehangolt együttműködésének keretében lehet elvégezni, a munkálatok csak akkor indulhatnak el, ha az állam a költségek kétharmadát kitevő forrást biztosítja. Ez mindeddig, sajnos, nem történt meg.
A tájrendezést szerintük – nem múlt év végéig, hanem – 2018-ig kell befejezni, a bányahatósági határozatban foglaltak szerint. Több elképzelés is született már a terület alternatív tájrendezésére, amelyek közül az egyik alternatíva a kialakult bányató megtartása lenne. Ennek az oka, hogy közel 10 millió köbméternyi meddőanyag visszatöltése a kialakult bányagödörbe nemcsak gigantikus kivitelezési munkát igényel, hanem a kivitelezési idő alatt jelentős környezetterhelés is várható.
[frame]Tüskésrétre egymilliárd juthat
Tüskésréten a zrt.-nek az egykori zagykazetták fedőrétegét kell megvastagítania, valamint növényeket telepítenie azokra. A zrt. önerőből megvalósítandó közel egymilliárdos beruházásától technikailag elkülönül egy nagyobb tómeder esetleges kialakítása. Ez azonban összekapcsolható a rekultivációs tevékenységgel oly módon, hogy a mederalakítás során kitermelt föld alkalmassá válhat a takaróréteg biztosítására. A tómeder kibővítésére az önkormányzat rendelkezik engedéllyel. A zagykazetták rekultivációja az év első felében megindulhat, s 2014 végéig kell befejezni.[/frame]