Különleges története van a fénykorában legnagyobb magyar tüzérdandárnak, a pécsi „Szigetvári” Zrínyi Miklós Tüzérdandárnak, ami az utolsó bástya volt a régi egységek közül a mai Magyar Honvédség kötelékében. A negyvenhat évet megélt, MN-3437-es hadrendszámú alakulat megjárta a legnagyobb pécsi laktanyákat, vendégül látta Fidel Castrót, néhányan még török katonák is voltak.
Senkit se tévesszen meg a „szigetvári” jelző: a legendás dandár 1990-ben vette fel a nevet a laktanyáról, ami otthont adott neki. A köznyelv által csak „Áper”-nek nevezett Zrínyi Miklós laktanya mellé azért került oda helységnév, mert a tervezett nevet már viselte egy másik alakulat.
1981-ben került a tüzérezredhez Pálfi László, aki mindent dokumentált a később dandárrá vált alezredről. Szekrényeiben mindenről és mindenkiről találhatóak ma írásos emlékek, amiket nagy lelkesedéssel osztott meg. A Bajcsy-laktanyában kezdett, ahol több posztot is betöltött, leghosszabb ideig sorozatvezető volt. De most sem tétlenkedik: önkéntes tartalékos katona.
– A legendás csapat 1958. október 25-én alakult Orosházán. A zászlót még az orosházi Sütőipari Vállalat készítette – mesélte.
A később dandárrá avanzsált alezred 1964-ben érkezett Pécsre, majd a Kaposvári II. Hadosztály parancsnoksága alá került. 1969-ben BM-21-es harci gépekkel állt fel az alezred, ez akkoriban csúcstechnológiának számított idehaza. A későbbiek során kapták meg a D-20-as ágyútarackokat, melyek a csapat fő fegyvereinek és jelképeinek számítottak.
Pálfi László elmondta, a gyakorlatok során a fiktív ellenség mindig Olaszország volt, amit a semleges Ausztrián át közelített volna meg két-három magyar hadosztály egy szovjettel kiegészülve. Lévén tüzérezred, a helyi lövészetre képezték ki őket, főleg tarackokkal rendelkezett a csapat.
– 1987-ben történt a nagy váltás: dandár lett az alezredből. Ekkor élte fénykorát a csapat, az ezredek felszámolása után sokkalta nagyobb tűzerővel rendelkeztünk, mint az egész mai honvédség. Az állomány is jelentősen megnövekedett, összevontak alakulatokat, modernizálták a fegyverállományunkat – emlékezett vissza.
Bár az akkori szolgálat igen kemény volt, a sorkatonánknak azért lehetett részük különleges élményekben.
– Az Egri csillagok filmhez ugyanis statisztákat keresett a filmgyár, és a pécsi dandárt is megtalálták. Így, ha megnézzük a filmet, akkor biztosan sok pécsi katonát is láthatunk valamelyik ostromjelenetben. De az is nagy élmény lehetett, amikor Fidel Castro pécsi látogatásánál kint lehettek. A kubai diktátort nem is akárhogy fogadták: több taracklövést sütöttek el tiszteletére, mint amennyit egy évben összesen szokás volt a dandárnál – mondta Pálfi László.
[su_youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=aCiInqarLUI” width=”720″ height=”460″]videofelvétel[/su_youtube]
A rendszerváltás előtt kinőtték a Bajcsy-laktanyát, így 1990-ben átköltöztek a másik nagy pécsi laktanyába, az „Áperbe”. Végül 2004-ben oszlatták fel a dandárt, és 2006-ban végleg bezárták az Áper laktanyát. Így lett vége a legendás MN-3437-es „Szigetvári” Zrínyi Miklós Vegyes Tüzérdandárnak, a Magyar Honvédség utolsó ilyen egységének.
[su_box title=”A Bajcsy-laktanya” style=”noise” box_color=”#b1cb86″ title_color=”#ffffff”]Az ötvenes években épült Bajcsy-Zsilinszky tüzérlaktanya, ami az A/1-eshez hasonlóan, 1958-ban és 63-ban népesült be. Hamar korszerűtlenné vált, 1987-ben felszámolták az utolsó alakulatot is, 1990-ben be is zárták. Ma a Park Center bevásárlóközpont áll a helyén. A mögötte lévő, szintén a Grupo Milton tulajdonában lévő területen megépült az Árnyas lakópark, de még ma is fellelhetőek az épület egyes részeinek maradványai a tőle délebbre eső gaztengerben. [/su_box]
Hogy szemmel látható legyen, milyen hagyománya és kultusza van még most is a dandárnak, érdemes szemügyre venni saját Facebook-oldalukat, ami jelenleg több mint 420 tagot számlál! Folyamatosan érkeznek a képek, a kommentek hemzsegnek az anekdotáktól.
[su_box title=”Az ‘Áper’ laktanya” style=”noise” box_color=”#b1cb86″ title_color=”#ffffff”]Újhegyen, egy húszhektáros területen fekszik az ötvenes években épült „Áper” laktanya. Az épülethez egy óriási, hetvenhektárnyi kiképző terület is tartozott. Kevés dokumentum maradt fenn az építéséről, annyit biztosan tudni lehet, hogy az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) megrendelésére készült, a kivitelező pedig a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat lehetett. Először 1958-ban érkeztek ide katonák, 2006-ban zárták le. Az épületegyüttes műemlékvédelmi oltalom alatt áll, főleg az itt található domborművek miatt. 2009-ben egy spanyol befektető megvásárolta a terület – a Grupo Milton, akié volt többek között a Magasház is –, és pár épületet le is bontott, más nem nagyon csináltak. Azóta a természet lassan visszavette a hajdan virágzó laktanyát. [/su_box]
