A néhány éve létező kátyúkár biztosításból eddig néhány tízezret kötöttek az autósok a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai szerint, de az esetek felében a biztosítók visszautasítják a kártérítés kifizetését, mivel a kárt nem megfelelően dokumentálta a szerződő – ez utóbbi már a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) a tapasztalata.
A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől magasabb. Így előbb a cascóhoz, majd a kötelező biztosításhoz lehetett – kiegészítő jelleggel – kátyúkár biztosítást kötni. Ma viszont – évi 2-3 ezer forintért – már önállóan is megköthető – áll a MABISZ közleményében.
Az utak állapotáért az út fenntartója felel, így a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia, ha kátyúba futás miatt megsérül az autója. A településeket összekötő útvonalak, illetve az autópályák a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében állnak, a lakott területen belüli útszakaszok pedig az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalainak kezelője a főváros, az egyéb úthálózatoké a kerületi önkormányzatok.
A kátyúbiztosítás előnye az, hogy a közút kezelőjével nem az autósnak kell alkudoznia, hanem átveszi tőle ezt a terhet a biztosító. Ehhez azonban az autósnak kell dokumentálnia a kárt, amely történhet a kátyúról és a kárról készült fotóval, tanúval, illetve rendőri jegyzőkönyvvel is. A FBAMSZ adatai szerint minden második kár rosszul dokumentált, ezért a biztosítók nem fizetnek.
Akkor sem fizet a biztosító a kátyúkárra, ha a kocsi vezetője a megengedettnél gyorsabban hajtott, figyelmeztető tábla jelezte az úthibát, illetve a kár rögzítése nélkül elhajtott az autós a helyszínről – áll a FBAMSZ közleményében.