A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint eljött az ideje annak, hogy egy új korszak kezdődjön, s ennek az új korszaknak a startköve lesz az alkotmány.
Harrach Péter a kisebbik kormánypárt vezérszónoka az új alaptörvény általános vitájában kiemelte: mindenkit meghívtak az alkotmányozás folyamatába, aki nem kíván részt venni benne, magát rekeszti ki a megújulásból. Ettől még az új alaptörvény minden magyar ember, a teljes nemzet alkotmánya lesz határon innen és túl, felelősséggel minden magyarért – fogalmazott a kormánypárt frakcióvezetője. Utalt arra, hogy a folyamat akkor demokratikus, ha mindenkit megkérdeznek, és véleményüket figyelembe is veszik, s nem akkor, ha áldemokratikus rítusokat végeznek.
Huszonegy éve kínlódunk a rendszerváltással, hiszen még jelen vannak a létező szocializmus örökségének elemei, „nemcsak személyében, de eszmeiségében is”, de most eljött az idő, hogy egy új korszak kezdődjön, valódi változás történjen – fogalmazott. Hozzátette: ennek az új korszaknak a startköve lesz az alaptörvény. Harrach Péter azt mondta, ha alkotmányozási kényszer nincs is, de gazdasági, társadalmi változás kényszere van.
A leendő alaptörvény értékei közül kiemelte a felelősség hangsúlyozását „önmagunkért, egymásért, a környezetért, jövőnkért, gyermekeinkért”. Fontos, hogy a jogok és kötelességek egyensúlyáról külön fejezetben szól a javaslat. Van továbbá mondanivalója az emberi méltóságról és szabadságról, az élethez való jogról, és érzékeny a jelen problémái iránt – sorolta.
Kitért arra, hogy az előterjesztés a család alapjaként a házasságot határozza meg, s „azt mondja bátor módon, hogy ez egy férfi és egy nő életközössége”. Sokak számára ez meglepő igazság – folytatta, hozzátéve: évezredek óta a házasság egy férfi és egy nő életközösségének van fenntartva. Fontosnak nevezte, hogy az alaptörvény beszél a nemzet közösségéről is, és megjelennek az előterjesztésben a különböző normák. Példaként említette a vállalkozások szabadságát, a rendet, biztonságot, az elesettek és szegények védelmét.
Harrach Péter felszólalása végén azt mondta, hálásak azért, „hogy most élnek”, hogy most képviselők és részesei lehetnek az alkotmányozásnak, amely kezdete a megújulásnak.
