Az állatok ivartalanítása sokáig élt úgy a köztudatban mint felesleges csonkítás. Bár egyre többen gondolják úgy, hogy ez a legbiztosabb módja a túlszaporulat megakadályozásának, tartja magát az a nézet is, hogy egészségügyi kockázatnak tesszük ki kedvencünket. Utánajártunk a tényeknek és tévhiteknek.
Rengeteg gazdátlan állat vár örökbefogadásra, és bár az elmúlt évben jelentősen csökkent a pécsi menhelyi kutyák száma, tavaly a Misina Állatmenhelyre egész évben több mint ezer ebet vittek be.
Farkas Tamás, a Misina Egyesület elnöke elmondta, egy ideális világban a menhelyekre csak akkor kerülhetne kutya, ha a gazdák tényleg komoly gondok miatt nem tudják megtartani kedvenceiket.
Ezzel szemben Farkas úgy véli, hogy a valóságban rengeteg kutyus csak azért kerül hozzájuk, mert felelőtlenek a gazdák, nem figyelnek oda a kedvencükre. Ez érezhető azon is, hogy a tavaszi és az őszi párzási időszak után sokkal több kölyköt hoznak be a menhelyre. Farkas Tamás szerint éppen ezért lenne fontos az ivartalanítás, amivel ráadásul számos megbetegedést is el lehet kerülni, a kutyák személyiségre gyakorolt pozitív hatásáról nem is beszélve.
Az ivaros kutyák tovább élnek és egészségesebbek is?
Dr. Garami József, a Mecsek Állategészségügyi Centrum állatorvosa szerint érdemes leszögezni, hogy két irányvonal létezik: az amerikai és az európai. Amerikában a nem kívánt szaporulat megakadályozására egész fiatalon, már három hónapos kor környékén ivartalanítják az állatokat – ez pedig a pécsi állatorvos szerint valóban problémás egészségügyi szempontból. Európában inkább idősebb kutyusoknál, 7-8 hónapos kortól végzik a műtéteket.
Az anyagcserét viszont lassítja az ivartalanítás, így hízásra hajlamosabbak lesznek a megműtött állatok, de ezt megfelelő etetéssel és mozgással kordában lehet tartani.
– Mint minden műtétnek, még akkor is, ha rutinbeavatkozásról van szó, lehetnek szövődményei, rizikó faktorai – teszi hozzá a szakember. Hosszasan lehetne sorolni, – folytatja – hogy az ivartalanítás milyen betegségek megelőzésében játszik szerepet, például az emlődaganat prevenciójában kulcsszerepe van, a méhgyulladás és a cukorbetegség kialakulásának valószínűsége is csökken, de a párosodás miatti viselkedési problémákra is megoldás lehet.
Az ivartalanítás ellenzői sokszor hangoztatják azt az érvet, hogy tovább élnek azok a kutyák, akiknél nem végeztek el ilyen beavatkozást. Ám Garami József erre azt mondja, ez csak olyan országokban lehet így, ahol nagyon korán műtik meg az állatokat.
Az egyik legerősebb érv az ivartalanítás ellen az szokott lenni, hogy nem természetes. Az állatorvos elmondja, hogy
[su_quote]
tudomásul kell vennünk, hogy a kutya nem csak a természet része, egy olyan háziállat, amelynek szaporodásába bele kell avatkoznunk.
[/su_quote]
Hozzáteszi, hogy valóban gyakoribb ma már az ivartalanítás, ez a felelős kutyatartás elterjedésének köszönhető, de még mindig nem elégséges mértékben. Az a tévhit is az ivartalanítás ellen szól, hogy a boldog, teljes élethez szükséges szaporodnia az ebeknek – ez egyszerűen nem igaz – zárja a pécsi állatorvos.
