A lakosság és az önkormányzatok támogatását kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME): ha szívünkön viseljük a csodálatos és hasznos ragadozómadarak sorsát, segítsük költésüket. Mutatjuk, hogyan.
Az Európában költő tizenhárom bagolyfajból tíz Magyarországon is megtalálható, és közülük öt faj lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Jelenlétük azért fontos a településeken, mert biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is sok problémát okozó, terménydézsmáló, közműveket rongáló egereket és patkányokat, amiket ők és fiókáik előszeretettel fogyasztanak el – derül ki az MME közleményéből.
Egy erdei fülesbagoly évente ezernél is több rágcsálót eszik meg!
A kisebb termetű fajok pedig rengeteg kártevő rovart pusztítanak el, ezért nem mindegy, hogy a lakott területeken mennyi él, él-e egyáltalán ezekből a madarakból – hívják fel a figyelmet a természetvédők.
A baglyok megtelepedésének egyik legfőbb akadálya az – mint írja az MME –, hogy nincsenek megfelelő fészkelőhelyek. Ezek a madarak ugyanis nem tudnak fészket építeni, költésükhöz korhadt üregekkel, vastag törzselágazással rendelkező idős fákra, nagy testű harkályok odúira, varjak, gólyák, egerészölyvek fészkeire, vagy nyitott padlásokra van szükség.
Szerencsére ma már rendelkezésre állnak azok az ismeretek, melyekkel elősegíthetjük a különböző madárfajok megtelepedését mesterséges fészkelőhelyekkel a madártani egyesület szerint. Magyarország ráadásul a világon az elsők között kezdte el széles körben alkalmazni, fejleszteni ezeket.
Mindez a Baranya megyei Kárászon 1905-ben megalakult Első Magyar Fészekodúgyárnak is köszönhető.
Így segíthetünk!
- Alapelv, hogy a különösen agresszív macskabagoly és az uráli bagoly (egy sötétbarna példánynak épp a napokban volt Pécs környékén egy „kis kalandja”) közelébe más bagolyfajt nem telepítünk – ők a rokonaik fiókáira, akár a felnőttekre is veszélyesek. Számukra nagy bejárati nyílású költőládákat kell kihelyezni.
- Az erdei fülesbagoly szerencsére nem túl válogatós fészekügyileg, szívesen beköltözik például egy fára akasztott masszív vesszőkosárba is, amit egy kis béléssel (száraz fű, falevelek, faforgács) még megpakolhatunk, hogy ne guruljanak el, potyogjanak ki a tojások, ne fázzanak meg a fiókák, vagy épp ne fulladjanak meg. A kosarat érdemes csibedróttal körbetekerni, hogy biztonságosabb legyen. Egyébként fémhordóba és vércseládába is beköltözik a madár.
- A kuvik egy kicsit válogatósabb: ő a fekvő költőládákat szereti, illetve a szalakótaodúkba is bepakol.
- A gyöngybagoly a leginkább emberkövető faj, a hazai állomány szinte kizárólag épületek, ezen belül is a templomok toronysüvegeiben költ.
További részletek, tippek az MME honlapján olvashatók.
Fotók: mme.hu
