Évek óta közkeletű vélekedés, hogy Pécsett túl magasak a bérleti díjak, azokat csökkenteni kellene ahhoz, hogy „beinduljon” a belváros. Közgazdászok szerint ugyanakkor nem a bérleti díj mértéke a lényeg, hanem a kereslet és kínálat törvényei, az áru milyensége és az árak szabályozzák az üzletmenetet, vagyis, hogy mennyire megy vagy éppen nem megy a bolt. Megnéztük, máshol mennyibe kerülnek a kiadó üzletek.
Csaknem 150 bérleményt adtak vissza tavaly Pécsett, ezekből pedig 102-őt sikerült újra kiadni a Pécs Holdingnak, noha az elhúzódó gazdasági válság miatt ez korántsem egyszerű feladat.
Barna Béla, a Pécs Holding Zrt. vezérigazgatója szerint a piac határozza meg az áraikat, a bérleményeket ugyanis liciteljáráson hirdetik meg. A leendő bérlő pedig eldöntheti, hogy az adott összegért hajlandó-e kivenni az üzletet, vagy sem. Mindig van egy minimum ár, amely a környező ingatlanok bérleti díját, a földrajzi elhelyezkedést, az adott ingatlan felszereltségét és állapotát is figyelembe veszi. Ha első ízben nem kel el az ingatlan, akkor még egyszer kalapács alá kerül, és csak a második licit sikertelensége után vizsgálják felül a korábbi árakat.
Pécsett 1000 és 4000 forint között mozognak általában a négyzetméterárak. A Király utcában például egy több mint száz négyzetméteres üzletért félmilliót is fizetnek havonta a Holdingnak. Az egyik étterem tulajdonosa szerint hatalmas könnyebbség lenne, ha 100-150 ezerrel kevesebbe kerülne a díj, igaz azt elismeri, ettől nem adná olcsóbban a kávét, vagy a sört.
Szegeden sem jobb a helyzet, ott 2011-ben még tüntetést is szerveztek, a városháza elé vonultak a kereskedők a szerintük borsos díjak miatt.
A szegedi Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. vezérigazgatója, Nagy Ferenc szerint az alföldi városban is a bérleti díjat mindig egyedileg, több szempontot elemezve határozzák meg, hasonlóan Pécshez.
Szegeden a legmeghatározóbb tényező a helyiség városon belüli elhelyezkedése, illetve rendeltetése: egy iroda bérleti díja — ugyanazon övezeten belül – legalább kétszerese egy raktárénak. Komoly különbség van az ingatlanon belül is: a kiszolgáló helyiségek (pl.: raktár, vizesblokk) vonatkozásában a díj feleannyi, mint a főtevékenységre szolgáló helyiségek esetében.
A belvárosban a főtevékenységre szolgáló alapterületre irányadó havi bérleti díjak négyzetméterenként jellemzően nettó 1300 és 3800 forint között alakulnak, a külső városrészeken azonban már csak 650 és 1300 forint között. Szegeden sem elégedettek a bérlők az árakkal, folyamatosan kérnek díjcsökkentést. Tavaly és idén egyébként ott nem is emelt árat az ingatlankezelő.
A főváros szívében, a budapesti V. kerületnél sokkal szűkszavúbban nyilatkoztak. Mint közölték, a belvárosban az önkormányzati üzlethelyiségek bérleti díját egy 2004-es testületi határozat szabályozza. Az éves bérleti díj az ingatlan forgalmi értékének 3-12%-a, attól függően, hogy milyen tevékenységet végeznek a helyiségben. Melegkonyhás vendéglátás esetében az éves bérleti díj az ingatlan forgalmi értékének 8%-a. Ebből arra lehet következtetni, hogy egy 50 milliós ingatlan esetében (ami például egy kisebb kocsmát jelent) négymilliót kérhetnek el bérleti díjként.
