Kemenesi Gáborral, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont virológusával arról beszélgetett a HelloVidék.hu munkatársa, hogy hazánkban őshonos szúnyogfajok is komoly betegségeket hordozhatnak, miközben a behurcolt, invazív szúnyogfajok komolyabb fenyegetést is jelenthetnek.
A tudomány jelenlegi állása szerint világszerte nem kevesebb mint 3500 szúnyogfaj ismert, melyeknek többsége vérszívó életmódot folytat, és komoly fertőzéseket is terjeszthetnek.
– A szúnyogok által terjesztett betegségek térnyerése jelentős az egész világon, gondoljunk csak a Zika-vírusra, a Chikungunya vírusra, a Dengue-vírusra vagy épp a 2018-ban Magyarországon is komoly járványt okozó nyugat-nílusi láz vírusra, amely már 2003 óta jelen van hazánkban – mondta a lapnak Kemenesi Gábor, aki a pécsi kutatóközponton keresztül foglalkozik invazív szúnyogok kutatásával és követésével.
„Ezek a jelenségek tehát Európát sem kerülik el, egyre több invazív szúnyogfaj jelenik meg hazánkban is”
– így a szakember.
Mint az interjúban elmondta, ennek az az oka, hogy a kereskedelem, szűkebb értelemben a nemzetközi áru- és személyszállítás, illetve turizmus által a rovarok képesek nagyobb távolságokat megtenni, ezzel észrevétlenül megjelenni újabb és újabb területeken.
Példaként azt hozta fel, hogy:
„ha elmegyünk Horvátországba nyaralni, ott véletlenül a csomagtartóba zárunk egy példányt, majd azt itthon kiengedjük, amivel önkéntelenül segítettük a terjedését”.
A szakemberek már három, drasztikusan terjedő szúnyogfaj jelenlétét figyelték meg hazánkban: a tigrisszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és a koreai szúnyog térnyerése már egyértelmű tendenciákat mutat. Ezek a rovarok már mind megtelepedtek Európában is, több helyen kisebb járványokat okozva.
Az interjúban szó esik a veszélyes rovarokkal szembeni védekezésről is. Ezzel kapcsolatban a pécsi virológus bírálja a „hazánkban folytatott szúnyoggyérítési eljárás elképesztő elavultságát”. Szerinte a jelenlegi gyérítés csak a tűzoltással foglalkozik, aránytalanul nagy környezetterheléssel jár és felmérhetetlen károkat okoz az ökoszisztémára nézve. Elmondta továbbá, hogy a lárvák biológiai hatóanyagokkal való gyérítése lenne a megoldás, nem a már repülő rovaroké, melyek egyébként a betegségeket is terjesztik.
A lakosság számára is adott tippeket, melyekkel otthon is megakadályozhatjuk a vérszívók további szaporulatát.
– Felelősségteljes emberként nincs más hátra, mint megszüntetni a szúnyogok tenyészési lehetőségét a kertünkben, udvarunkban és védekezni a csípések ellen. A rovarok a ház körüli, kicsi tenyészeteket imádják: a kedvencük az autógumi. Mondhatni, hogy ezeknek kisebb vízfelszíni szaporodóhelyeknek óriási hagyománya van, pedig a lakosság lehetne az első védvonalunk. Egyszerűen oda kell figyelnünk a szúnyogtenyészhelyekre: nem kell megszüntetni a madáritatót, egyszerűen cseréljünk többet benne a vizet. Ha különböző edényekbe gyűjtjük az esővizet az öntözéshez, akkor takarjuk le ezeket szúnyoghálóval – mondta Kemenesi Gábor.
Végül elárulta, a pécsi kutatóközpont virológusai és ökológusai szakmai hátteret nyújtanak a betegségek és invazív fajok térnyerésének megértéséhez és vizsgálatához. Jó hír, hogy néhány hét múlva már magyarul is elérhető lesz egy, a témában igen fontos applikáció, a Mosquito Alert, amely mindössze egy fotó segítségével segít beazonosítani a különböző szúnyogfajokat.
A teljes interjú IDE kattintva érhető el.
