Kora este a Sétatéren Máger Róbert püspöki irodaigazgató megáldotta az új kenyeret. Péterffy Attila európai jövőt és tiszta levegőt kívánt az államalapítás ünnepén.
Augusztus 20-án egész napos programsorral ünnepelte Pécs az államalapítást. A Széchenyi téren és a Sétatéren felállított színpadokon egész nap szólt a zene. Kora este, a Székesegyház előtt jött el a nap legfontosabb pillanata, megáldották az új kenyeret.
– Nagy uralkodóinkra, kiemelkedő vezetőinkre nem azért emlékezünk hálával és megbecsüléssel, mert a múlt fakó szilánkjaiban hamis nosztalgiába kapaszkodtak, országunk olyan vezetői előtt hajtunk fejet, akik meghallva az idők szavát, eltökélten küzdöttek, nem maguk, hanem az ország céljaiért, jövőjéért, nemzetünk érdekében – osztotta meg ünnepi gondolatait a Sétatérre kilátogató pécsiekkel Péterffy Attila polgármester. – Szent István, legkiválóbb királyaink közül is kiemelkedik. Tántoríthatatlan országépítő munkája, szellemi és politikai öröksége örökérvényű vastörvény. Örökségének lényeg az, hogy Magyarország helye Európában, a modern Európában van. Ide tartoztunk, és ide tartozunk ma is. Minden más törekvés megtagadja Szent István munkásságát.
A városvezető arra is kitért, hogy augusztus 20. hagyományosan az első kenyér ünnepe is, hiszen az első aratás után ekkor sütnek először kenyeret.
– Az idei első kenyeret már rég megettük. Emberemlékezet óta nem kezdődött olyan korán, már június elején a búza aratása itthon, mint ebben az évben – hívta fel a figyelmet Péterffy. – Tudjuk jól, hogy ez nem a véletlen műve, nem is kivétel, hanem sajnos egyfajta tendencia. A korai aratás is egy szimbólum, a természet, a bolygónk figyelmeztetése. Hogy a környezetünk és a klímánk védelménél ma nincsen fontosabb dolgunk. És figyelmeztet arra is, hogy természeti kincseinknél, vizeinknél, termőföldjeinknél nem lehet fontosabb ügy idehaza.
Ünneppi beszédét zárva Péterffy három dolgot kívánt az ünneplőknek. Szent István törekvései és szándéka szerint európai jövőt Magyarországnak, tiszta vizet és levegőt Pécsnek, gazdag búzamezőket és zöldellő termőföldeket Baranyának, az utókornak pedig azt, hogy ismét megélhessék, ahogyan Szent Istvánt és az új kenyeret valóban egy napon ünneplik.
Az ünnepségen, mielőtt Máger Róbert püspökségi irodaigazgató elmondta volna ünnepi gondolatait, a Szélműves zenekar szórakoztatta a közönséget, a Pöndöly táncegyüttes mindeközben előkészítette az új kenyeret.
– A kenyér a történelem során mindig, mint a legfőbb erőforrásnak, a létezésnek, az életnek a jelképe volt – mondta Máger. – A létfenntartásunknak annyira alapvető eszköze a kenyér, hogy aki ennek híján van, az mindennek híján van. Ha nincs meg a mindennapi kenyerünk, elveszítjük az életünket is. Abban az imádságban is, amit Jézus a tanítványaira bízott, ennek a fontosságáról beszélt. Ez foglalja össze mindazokat az adományokat, amik az élethez szükségesek. A mindennapi kenyér az élet jelképe.
A székesegyház plébánosa azt is kiemelte, a kenyér arra is jó, hogy megosszuk azt másokkal. Ezzel a közösség és a szeretet előmozdítója is lehet az étel.
– Minden étkezés valamiféle közösséget jelez. Ha megosztjuk valakivel a mindennapi kenyerünket, akkor az életünket osztjuk meg másokkal. Közösséget formálunk – hangsúlyozta Máger, majd megáldotta a kikészített kenyeret.
Az kenyérszentelés után kezdődött el a Bazilikában az augusztus 20-kai, ünnepi szentmise.
