Szeptember 18. és 26. között szervezik meg az ellenzéki pártok az előválasztást, amin eldől, kiket indít az összefogó ellenzék jövő tavasszal a Fidesz jelöltjei ellen. Interjúsorozatunkban bemutatjuk azokat a politikusokat, közéleti szereplőket, akik a két pécsi egyéni választókerületben (Baranya 1. és Baranya 2.) várhatóan versenybe szállnak az előválasztáson. Elsőként Szakács Lászlóval, az MSZP országgyűlési képviselőjével, majd Péderi Tamással, a Momentum megyei elnökével és megyei önkormányzati képviselőjével beszélgettünk, azt követően pedig Zag Gábort, a DK önkormányzati képviselőjét kérdeztük. Most Keresztes László Lóránttal, az LMP országgyűlési frakciójának vezetőjével készítettünk interjút.
– Nagy a tumultus a két pécsi egyéni választókerületben, a 2-esben, ahol Ön indul, ráadásul eggyel több jelölt van, mint az 1-esben, többfelé oszlanak el az ellenzéki szavazatok. Két régi motoros és három újonc van a mezőnyben. Mire számít? Lehet-e esélye az előválasztási győzelemre úgy, hogy bár Önt nyilván sokan ismerik, az LMP-t jóval öt százalék alatt mérik a közvéleménykutatók?
– Bár az előválasztás is egy fontos és innovatív esemény, a legfontosabb, hogy a választást megnyerjük, ezt a kormányt ugyanis le kell váltani. Én ez utóbbira koncentrálok elsősorban, az előválasztás pedig egy feladat, amit el kell végezni. Egy ilyen fontos helyzetben, mint a mostani, amikor mindent meg kell tenni az ellenzék választási győzelméért, nem szabad érzésekre hagyatkozni, ezért mi rendeltünk egy kutatást erre a választókerületre a Závecztől. A Baranya 2-es választókerület némileg eltér a Baranya 1-estől.
A kutatás azt mutatja, hogy néhány százalékkal vezet az ellenzéki összefogás, de a számok arról is beszélnek, hogy óriási munkát kell elvégezni a siker érdekében. Akkor lehet biztosan győzni ebben a körzetben, látva azt, mekkora erőket mozgat majd meg a kormánypárt, ha tudunk választókat megszólítani a másik oldalról is. Nekem az a célom, hogy a most még a Fidesz felé hajló választók lássák azt, hogy van alternatíva. Az eredmények alapján úgy érzem, jó esélyeim vannak, Szakács Lászlóval ketten vagyunk a körzetben rendezendő előválasztás esélyesei.
– Tényleg lát arra esélyt, hogy a most még fideszes szavazókat meg lehet győzni, hogy az ellenzékre szavazzanak?
– Igen, látok. Az országgyűlés egyik legaktívabb ellenzéki képviselője vagyok, ugyanakkor magam is nemzeti elkötelezettségűnek vallom magam, sok nemzeti ügyet képviseltem az elmúlt években. Általános szakpolitikai kérdéseken túl ilyen ügyekben is meg kell szólalnunk, és garanciákat adni sok, most még a jobboldalra szavazó polgárnak arra, hogy van jó ellenzéki alternatíva a térségben is, és a kormányváltás nem azt jelenti, hogy a 2010 előtti kormányok hibáit és hiányosságait elfelejtenénk. A Fidesz azt próbálja sugallni, hogy velük szemben a baloldal és a Gyurcsány-lista indul, holott az ellenzéki szövetségben a jobbközéptől kezdve a liberálisokon és zöldeken át a baloldalig képviseltetik magukat pártok. A különbözőségünket, a sokszínűségünket is meg kell mutatni, ez egy nagyon fontos feladat. Így nyílhat lehetőség arra, hogy a jelenleg még fideszes szavazókat is megszólítsunk.
– Milyen megoldásra váró problémákat lát az 1-essel szemben igen heterogén (nagyváros, kisváros, községek) 2-es választókerületben? Számít az egyáltalán Ön szerint, hogy milyen speciálisan helyi programmal rukkol elő az ellenzék akár az előválasztáson, akár a választáson, vagy tényleg oda egyszerűsödött a belpolitika, hogy Orbán vagy nem Orbán?
– Hogyne számítana. Fel kell tárni a problémákat és reális megoldásokat kínálni. Beszélni kell arról is, hogy nem minden 2010 után romlott el. Pécs és Baranya válságtérség, a rendszerváltás utáni időszak vesztese lett. Világos, megvalósítható programmal kell a választók felhatalmazását kérni. A legnagyobb probléma ebben a térségben a gazdasági leszakadás miatti elvándorlás, egészen döbbenetes elvándorlási mutatókat látunk. Pécsett bő évtizedes távlatban 15 ezer fővel csökkent a lakosság száma. Ugyanakkor vannak máig ki nem használt lehetőségek a gazdaság fejlesztésére, ebbe az irányba kell elindulni, de ennek meg kell teremteni a feltételeit. A közlekedési infrastruktúra, egyáltalán az infrastruktúra fejlesztése nagyon komoly kihívás. Hosszú évek óta szorgalmazok egy országos közlekedési reformot. Nagyon fontos lenne egy egységes tömegközlekedési rendszer kialakítása Pécs központtal. Egy tarifaközösségen belül azonos bérlettel tudnának utazni a baranyaiak. Tehát mondjuk ha valaki bebuszozik Komlóról Pécsre, akkor ugyanazzal a bérlettel igénybe tudja venni a pécsi tömegközlekedést is. Ezen kívül persze még számos olyan infrastrukturális fejlesztést kell végrehajtani, ami segítheti a gazdaság fejlesztését.
– Milyen Magyarországot képzel el 2022 után? Mely társadalmi csoportoknak van szükségük ön szerint egy új kormány segítségére és mely területeken van szükség gyökeresen új kormányzati politikára?
– Négy magyar régió az unió húsz legszegényebb térsége között van. Ezek egyike a Dél-Dunántúl. Egy olyan Magyarországért dolgozom, ahol mindenki a szülőföldjén tud boldogulni. Számomra ez érzelmi kérdés is. Évszázadok óta Baranyában élnek az őseim, és azért dolgozom, hogy mindannyiunknak a gyerekei és az unokái is itt tudjanak élni, ha itt szeretnének. A kiegyensúlyozott területi fejlődésért szeretnék tenni, azért, hogy a periférikus régiók is megkapják a fejlődés lehetőségét. A legfontosabb most az, hogy a leszakadó társadalmi rétegeket segítsük, hogy ne legyenek ilyen döbbenetes mértékű társadalmi egyenlőtlenségek. Semmilyen módon nem lehet az országot sem társadalmi, sem gazdasági szempontból fejlődő pályára állítani, ha ezeket a különbségeket nem tudjuk csökkenteni.
– Az elszámoltatás központi témája szinte az összes ellenzéki pártnak. Meg lehet ezt csinálni mélyrehatóan úgy, hogy bizonyos, ezen a téren kulcsszereplőnek számító figurákat bebetonoz a Fidesz?
– Vannak rá jogi lehetőségek. Látjuk, hogy mi történik, milyen módon próbál egy párhuzamos államot létrehozni az Orbán-rezsim, hogyan próbál bebetonozni bizonyos figurákat. Ha nincs kétharmados győzelem, akkor is lesz jogi lehetőség, hogy ezekkel a struktúrákkal kezdjünk valamit. Nyilván nem lenne bölcs erről most beszélni a jogi részletekbe menően, hiszen akkor a Fidesznek lenne lehetősége az általuk esetleg észre nem vett kiskapukat bezárni. Az elszámoltatás nagyon fontos, de legalább annyira lényeges a kiszervezett állami közvagyon visszaszerzése, gondolok itt az egyetemekre például. Ezeket a feladatokat akkor is el kell tudnunk végezni, ha csak sima többségünk lesz a parlamentben a 2022-es választások után.
– Mi lesz az ellenzékkel 2022 után, ha hatalomra kerül, és mi lesz, ha nem. Lesz egy nagy ellenzéki párt? Vagy marad sokosztatú a térfél?
– Olyan elképesztő rombolást hajt végre Magyarországon a Fidesz, másfelől pedig olyan fontos rendszerszintű problémákat voltak eddig képtelenek kezelni, hogy nem tudom elképzelni, hogyan tudnánk továbbmenni a leváltásuk nélkül. Úgyhogy én most minden erőmmel erre koncentrálok. Ha csökken is majd a nem fideszes oldalon a pártok száma, nem tudom elképzelni, hogy egy nagy pártban egyesüljenek.
