Ha már nemrég megnéztük, hogy miként festett Uránváros régen, érdemes vetni egy pillantást Pécs másik nagy, sokak által lakott városrészére is, ami persze nem más, mint Kertváros.
Az elszórt zöldterületeiről és panel-labirintusairól híres lakótelep megépítése az 1960-as évek végén vette kezdetét, és az 1990-es évek elején fejeződött be.
Az ország egyik legnagyobb lakótelepe egyébként megépülése után egy évvel vált Kertvárossá, addig ugyanis Lvov-Kertváros néven futott. Lvov pedig Pécs szovjet testvérvárosa volt.
Kertváros a paneljairól híres. Míg az 1950-es évek telepcsodáit 4-5 szintes beépítés jellemezte, addig az 1960-as években támadt lakásigényt már a paneles technikával tudták csak kielégíteni. Ekkor kerültek képbe a 8-10 szintes épületek. A Berek sétány példáján is látszik, hogy Kertváros paneljai egykor és most is dicsőségesen fogják össze a köztük elhelyezkedő, nemrégiben fel is újított, szép közterületeket.
Szellemváros – amit a temető közelsége miatt neveztek el így – építése 1988 környékén vette kezdetét. A korabeli tervek szerint 1700-2000 új lakó költözhetett ide.
Mikor azonban már költözhető lett a tömb, kiderült, hogy a Siklósi út és a Maléter Pál út kereszteződésében nem volt zebra, a közelben pedig tisztességes járda sem akadt. Ez a probléma mára szerencsére megoldódott. Trabantok ugyan már ritkábban parkolnak itt, babakocsit viszont ma is sokat tologatnak errefelé a kertvárosiak, hisz a város szélén csendesebb és nyugodtabb az élet.
A FEMA már tervezésekor futurisztikus épületnek tűnt, amolyan nyugati látványosságnak. Az 1980-as évek végén kezdődött meg az építése, 1991-ben pedig már át is adták.
Azt pedig minden pécsi tudja, hogy mi lett a sorsa a valaha csillogó-villogó plázacsodának. De mit is tudott a FEMA, ami akkoriban ország- és talán világszerte híressé tette?
Volt benne egy hatalmas parkoló, egy 2800 négyzetméteres áruház minden jóval, az 1600 négyzetméteres emeleten volt például fényképész, üveges, büfé, utazási iroda, emellett pedig a közel 100 négyzetméteres kupolás tetőtérben irodák és panzió is elfért.
A Konzum mellett a FEMA volt az a hely Pécsett, ami igazán fel tudta lendíteni a bevásárlóturizmust. Ja, és vasárnap is nyitva volt néhány boltja.
És hogy alakult a kertvárosi buszközlekedés? Kezdetben ugyanis nem volt ilyesmi, Kertváros tömegközlekedését a vásártérről induló buszok jelentették.
Ahogy aztán a lakótelep bővült, úgy vált egyre égetőbb problémává egy új pályaudvar létrehozása. Ezt a pályaudvart pedig 1976-os átadása óta mindenki csak úgy ismerte (illetve ismeri), hogy a „3-as végállomása”, a Maléter Pál út és a Nagy Imre út kereszteződésénél.
Kertváros azonban nem állt meg a fejlődésben és a bővülésben, ezért Nevelési Központ környékén épülő új lakótömböt is be kellett vonni a buszhálózatba. A Nevkó parkolója pedig csak ideiglenes végállomás lett volna, amit 1979-ben adtak át a pécsieknek. Ettől a pillanattól fogva járt a 6-os busz. A jelenlegi kertvárosi végállomást csak 10 évvel később adták át, de az már egy másik történet.
Azt pedig, hogy miként zöldellt ki az évek során Kertváros, jól mutatja a következő két kép. A Hajas Imre utcai játszótér az elsőn még csak épül, a másodikon pedig már a mai állapotában látható, ugyan az utcát ma már Polgárszőlő utcára keresztelték át.
A játszótér a mai napig a környék gyerkőceinek kedvence, és szinte nem is változott a mai napig. Az aszfaltplaccot azonban mára beárnyékolja az évek során terebélyesedő fák lombozata.
Forrás: Pécsi Stúdió, Pécs Lexikon
Fotók forrása: Pécsi Stúdió, Fortepan
