Befejeződött a napokban a Pécsi Tudományegyetem (PTE) új természettudományi kutatóközpontjának építése, és már folyamatban van az intézmény laboratóriumainak berendezése. A projektzáró eseményt szerdán tartották Pécsett.
A PTE az európai uniós támogatással megvalósult mintegy hétmilliárd forintos beruházásról az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a Dél-dunántúli Régióban évtizedes hiányt pótló, nemzetközi színvonalú műszerparkkal felszerelt kutatóközpontot korszerű nemzetközi tudományszervezési és menedzsmentnormák alapján alakították ki.
Hozzátették, hogy az intézmény együttműködik vállalatokkal, rugalmasan reagál a kutatási trendekre, a tudásalapú gazdaság igényeire, működésével pedig zászlóshajója lehet annak a törekvésnek, hogy a PTE elnyerje a kutatóegyetemi címet.
Az egyetem korábban azt közölte, hogy a ma még Science Buildingnek nevezett, de októbertől már Szentágothai János agykutató nevét viselő kutatóközpont alapkövét 2009. szeptember 1-jén, az egyetem alapításának évfordulóján helyezték el Pécsett az egyetemi szívcentrummal szemközti területen. A szeptemberben megnyíló mintegy 7 ezer négyzetméteres intézmény Bachman Zoltán Kossuth-díjas építész tervei szerint épült, és 200 munkahelyet, azon belül 40 kutatói állást teremt.
Az egyetem szeretné, ha a biotechnológiai, környezettudományi és információtechnológiai központot is magába foglaló, a természet-, a műszaki és az egészségtudományok területén az alapkutatási potenciál fejlesztését célzó központ Európa meghatározó kutatóintézményévé válna.
A magas színvonalú infrastruktúra, a nemzetközi viszonylatban is professzionális munkakörülmények lehetővé teszik a nagy nemzetközi pályázatokon való részvételt, a hallgatók elsőrangú oktatását, a projekt összességében pedig hozzájárul az innovációorientált, tudásalapú gazdaság fejlesztéséhez.
A központban folyó tevékenység nyomán javulhat az egyetem kutatásibevétel-szerző képessége, növekszik a kutatási megbízások volumene, az elért eredmények pedig pozitív hatással lesznek a képzés színvonalára, valamint a kutatói mobilitásra. További előny, hogy az új kutatóközpont gátolja az agyelszívást, több jövőbeni munkatársa külföldről tér vissza, vagy terveivel ellentétben Magyarországon marad, hogy a Science Buildingben dolgozhasson.
Nemcsak az épületben folyó munka, hanem maga a központ is érdekes: a három kocka alakú iroda- és laborépületet két átjáró köti össze, a létesítményegyüttes energiaigényét nagyrészt geotermikus és napenergiából fedezik.
