Lezajlottak a társadalmi egyeztetések a kutatás-fejlesztések és innováció 2020-ig szóló fő irányainak kijelöléséről, ennek alapján készül a hamarosan kormány elé kerülő intelligens szakosodási stratégia – mondta el Pálinkás József az MTI-nek.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelős kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy a stratégia kidolgozását az Európai Unió strukturális alapjaiból a következő években kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítható, csaknem kétszeresére emelt, 700 milliárd forintos pályázati keret indokolja. A gazdasági növekedést elősegítő kutatások gyakorlati hasznosítása akkor gyorsulhat fel, ha az uniós országok régiónként számba veszik, miként lehetne az adott térségben meglévő szellemi kapacitásokat néhány kiemelt feladatra összpontosítani – tette hozzá.
A 20 helyszínen megtartott társadalmi egyeztetéseken kutatóintézetek, egyetemek, civil szervezetek, vállaltok képviselői vettek részt. A tanácskozások tapasztalatai is igazolják, hogy nálunk a gazdaság további erősödésében főként az egészségiparban, a biotechnológiában, az energetikában, a jármű- és szoftveriparban, az irányítástechnikában és az új anyagok kifejlesztésében halmozódott fel olyan kapacitás, amely a tudományos kutatások nemzetközi világában is versenyképes – sorolt példákat a kormánybiztos.
A tudásbázisok Budapesten kívül néhány régióban koncentrálódnak, de a régi tudományos fellegvárak – Debrecen, Szeged, Miskolc – mellett újak is felnőnek, mint például Veszprém vagy elsősorban az autóipar szellemi háttereként Győr és vonzáskörzete. Pálinkás József hozzátette: más régiókban, mint például Nógrád és Tolna megyében kevés a tudományos intézmény, e vidékeken a fejlesztéseknél a hangsúlyt például élelmiszer-előállításra, a biotermesztésre, a környezetbarát szolgáltatások hálózatának kialakítására célszerű fektetni.
Jelenleg az ország a GDP 1,4 százalékát fordítja tudományos kutatásokra, amely a jövő évtől 1,8 százalék fölé emelkedhet. Az uniós átlaghoz képest ez is szerényebb ráfordítást jelent. De éppen a formálódó intelligens szakosodási stratégia jóvoltából a tudományos teljesítmények hatásfoka nagyobb mértékben javulhat, ami pedig lendületet adhat a gazdaság fejlesztéséhez – emelte ki a figyelmet a kormánybiztos.
Az MTI tudósítói néhány Budapesten kívüli tudományos műhelyben zajló, kiemelt kutatásnak jártak utána.
A Debreceni Egyetemen (DE) az egészségipart kiszolgáló kutatások élveznek elsőbbséget – közölte Szilvássy Zoltán rektor. E körbe a betegellátással kapcsolatos, az orvosbiológiai és gyógyszeripari, az egészségügyi informatikát, valamint az egészségturizmust érintő kutatások, fejlesztések sorolhatók. A tudományos munka egy része nemzetközi együttműködésben zajlik, ilyen például a DE és az AYUSH indiai Ájurvéda Akadémia között nemrég kötött megállapodás, amelynek eredményeként a debreceni egyetem az európai Ájurvéda kutatások központja.
Szegeden már folyik az unió egyik tudományos nagyberuházásaként a lézeres kutatóközpont építése. Márton Gergely, a beruházás sajtóreferense arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a központ megvalósításának első fázisára 36,9 milliárd forint áll rendelkezésre, amelynek nagyobb hányadát az EU biztosítja. A kutatóközpontban rendkívül rövid, nagy energiájú lézerimpulzusokkal ultragyors fizikai alapfolyamatokat vizsgálnak majd, de a berendezések a biológiai, orvosi és anyagtudományok számára is hasznosak lehetnek. A tervek szerint a hajdani szovjet laktanya területén épülő intézmény körül tudományos parkot alakítanak ki, ahol a kutatási eredményeket felhasználó csúcstechnológiai cégek telepedhetnek meg.
A veszprémi Pannon Egyetem és az IBM fejlesztései közül jó néhány a hétköznapi életben is hasznosítható, például a Veszprém városnak készített szoftverrendszer, amely garantálja, hogy az internetes felületre érkező állampolgári bejelentések nem maradnak válasz nélkül és a bejelentő folyamatosan értesül a panaszkezelés állásáról.
Bertók Botond, az egyetem Műszaki Informatikai Karának dékánhelyettese elmondta: a rendszer jól vizsgázott, az ügyfelek elégedettebbek mint korábban. Jelenleg az egyetem és az IBM egy közös pályázaton dolgozik, amely a különböző munkafolyamatokban segít a helyes döntések meghozatalában. Matematikai modellek útmutatása alapján határozzák meg például, hogy egy közmű mely eleme szorul gyors felújításra. A rendszer korábbi minták alapján képes javaslatot tenni bizonyos tevékenységek átütemezésére is a határidők pontos betartása érdekében. Ezen fejlesztések kapcsolódnak az IBM globális kutatásaihoz, ezért várhatóan a nemzetközi piac érdeklődését is felkeltik – tette hozzá a dékánhelyettes.
A győri Széchenyi István Egyetem az Audi Hungária tudományos tükörképe, a járműgyáréval párhuzamosan bővült és mélyült tevékenysége – mondta az MTI-nek Földesi Péter rektor. Amellett, hogy az egyetemről kerül ki a cég mérnökeinek jelentős hányada, jelentős kutatási tevékenységet is folytatnak az autógyár számára.
Az anyagtudomány, a gyártás- és a kenéstechnika terén éppúgy dolgoznak az Audinak, mint legújabb, a múlt hónapban megnyitott járműfejlesztési laborjukban, ahol például akusztikai vizsgálatokat folytatnak. A tervek között a járműveken belüli és az egyes kocsik közlekedését összehangoló, a vezetést megkönnyítő, a biztonságot fokozó rendszer fejlesztése szerepel – közölte a rektor.
