A pécsi Ezeréves Szelídgesztenyés nem az a hely, ahova délután csak úgy kiugrik az ember sétálgatni. Aki viszont ellátogatott a szombati Gesztenye Liget Fesztiválra, az ezután feltehetően többször fog majd jókat túrázni a környéken, hiszen a kis fesztivál bebizonyította, hogy az északkeleti városrésznek bizony számos olyan természeti és kulturális értéke is akad, melyekért érdemes elmenni az új lendületet kapott helyre.
Hivatalosan is megnyílt a város egyik új, hagyományteremtő céllal megrendezett hétvégi családi minifesztiválja, a Gesztenye Liget Fesztivál. A közel sem megszokott környezetben, az Ezeréves Szelídgesztenyésben tartott dzsembori célja pedig nem más, mint új színben feltűntetni az északkeleti városrészt azok előtt, akik itt élnek, és azok előtt is, akik alig járnak ide, hisz a gyönyörű Gesztenyés a bányászévek elmúlta után sokat vesztett népszerűségéből, és jó híréből is.
A programlistát úgy állították össze a Pécsbányai Kulturális Egyesület szervezői, hogy a fesztiválon egyszerre legyen jelen a könnyed szórakozás, a természetbarát hangvétel, és a kultúra. Az érdeklődőket a Mecsek legszebb szurdokvölgyeibe csábító túra mellett számtalan gyerekprogramba futhattunk bele a nap során, fellépett a Pécsi Harmadik Színház társulata és a Márkus Szín is kedveskedett a gyerekeknek, ropta a Misina táncegyüttes, koncertet adott a Rap Telepi Crew és a Band of Streets is, Beck Zoli és Grecsó Krisztián pedig önálló estet tartott, és bemutatkozott Miklya Gábor láncfűrésszel faragott gesztenyefa szobra is.
Az esemény szombati hivatalos megnyitóünnepségén Őri László, Pécs alpolgármestere, mondott beszédet, melyben hangsúlyozta, hogy a városrész fejlődésére egyre nagyobb figyelmet fordító önkormányzat által is támogatott rendezvény 20 éve az első olyan program a területen, mely képes új lendületet adni az itt élőknek, az itt tevékenykedőknek, mely segíti őket lakóhelyük értékeinek megismerésében és ápolásában.
Két évtizede már – folytatta –, hogy a pécsi szénbánya bezárt, ennyi idő alatt pedig Pécsbánya elvesztette régi, színes identitását. A városrész egykor volt egyéni és egyedi kulturális, gazdasági, és sportéletbeli értékeit azonban az elmúlt években fokozatosan újra felélesztik azok, akik munkájukkal képesek új életet lehelni a helyi közösségbe. Ilyen fontos munkát végeznek a Pécsbányai Kulturális Egyesület tagjai is, a Gesztenye Liget Fesztivál szervezői, akiknek fejlesztő, alkotó munkáját a város továbbra is támogatni fogja.
Őri László ezután kifejtette, hogy nem csupán a helyi egyesület, hanem a város is sokat tett és tesz is azért, hogy Pécsbánya és a Gesztenyés megszépüljön, és kitörjön a szürkeségből. Először is gőzerővel kutatják annak a lehetőségét, hogy új műszaki- és technikai megoldások alkalmazásával miként, milyen új formában lehetne kinyerni a föld alatt rejlő pécsi szénvagyon maradékát. Mindemellett pedig fontos megjegyezni azt is, hogy az önkormányzat segítségével nem csupán a pécsbányai iskolát újították fel nemrég, hisz a kultúrház is nemsokára új külsőt kap (jelenleg is tart a munka). A közösségi élet kulcsfontosságú tereinek biztonsága érdekében pedig – mondta az alpolgármester – a közeljövőben térfigyelő kamerákat is el fognak helyezni Pécsbányán.
Végezetül hozzátette, hogy Pécs újra pályázni fog az Európa Zöld Főváros pályázaton, melyben nagy szerepet játszhat a Gesztenyés természeti kincseinek megőrzése is.
Az alpolgármester beszéde után Vozár Pál, a Pécsbányai Kulturális Egyesület vezetője bejelentette, hogy az új életre kapó városrészben a közeljövőben 120 szelídgesztenyefát fognak elültetni, hogy a pécsbányai Gesztenyés újra igazán méltó legyen nevéhez.
