Az „Aktív Pécs – Megújuló Mecsekoldal” projekt honlapján megjelent legújabb cikkből kiderül, hogy a „mecseki élménylánc” tervezett fejlesztései miként szolgálhatják a biciklistákat. A szöveget változtatások nélkül közöljük.
Az „Aktív Pécs – Megújuló Mecsekoldal” társadalmi egyeztetésnél vázolt lehetséges fejlesztési irányok nem csak a konkrét akcióterületeket érintik, hiszen a tervezett „mecseki élménylánc” egyes helyszínei nem kizárólag tematikusan csatlakoznak egymáshoz, hanem ténylegesen is, olyan utakkal, amelyeket nem csupán a túrázók, sétálgatók, pihenni vágyók használnak, hanem az aktív turizmus keretében például a biciklisták is. Épp ezért fontos, hogy megvizsgáljuk annak a lehetőségeit is, hogy a program miként szolgálhatja a mecseki bringásokat.
Kincses Márk, az önkormányzat Turizmusfejlesztési Osztályának vezetője a fentiekkel kapcsolatban elmondta, hogy a városvezetés két évvel ezelőtt végzett kutatása rámutatott arra, hogy a Mecsek kifejezetten jelentős szerepet játszik a város népszerűségében, ugyanakkor a hegy infrastrukturális ellátottsága – és így az aktív turisztikai időtöltések lehetősége is – megrekedt egy több évtizeddel ezelőtti szinten. Ahhoz tehát, hogy a Mecsek ki tudja szolgálni az aktív turizmus iránti megnövekedett igényeket, elengedhetetlenek az olyan infrastrukturális fejlesztések, amelyek nemcsak vonzók a pécsiek és a turisták számára, hanem biztonságos keretek között vezetik is őket a sportolási lehetőségek és a mecseki látványosságok között. A cél tehát az, hogy azokat a természeti értékeket, amelyekre büszkék vagyunk, a lehető legjobban, leghatékonyabban – a legkevesebb környezeti terheléssel és környezetkárosítással – tegyük hozzáférhetővé mindenki számára – mondta.
– Mindez nem beépítettséget jelent, hanem kiépítettséget. Ez fontos különbség. Ez a kiépítettség a mecseki túra és biciklis útvonalak kijelölését, lehatárolását és megvalósítását, valamint többek között a Mecsekre kirándulók tájékoztatási módjainak fejlesztését is jelenti. Hiszen, ha ezek a fejlesztések megtörténnek, akkor az erdőt is megfelelőbben használják majd rekreációs célokra az odalátogatók. Ezzel párhuzamosan azonban a természetjárók szemléletformálása is szükséges annak érdekében, hogy a Mecsek szépségét, tisztaságát megőrizhessük – fogalmazott az osztályvezető.
A program akcióterületeinek felújításához és bővítéséhez mindezek okán elengedhetetlenek az infrastrukturális fejlesztések. A „pontszerű”, önmagukban álló fejlesztések nem fogják meghozni a várt sikert – mondta.
Komplex, összefüggő fejlesztésekre van szükség, amelyek eredményeként az akcióterületek látványosságai egymásra épülhetnek, egymást erősíthetik.
Egy jól kiépített mecseki kerékpárúthálózat ebben nagy szerepet játszhat, hiszen ha vannak megfelelő bicikliutak, az aktív turizmus szerelmesei könnyebben tekerhetnek el a „mecseki élménylánc” egyes látványelemeihez és használhatják az ott található szolgáltatásokat.
Nyilván nem lehet elmenni szó nélkül a pécsieket eléggé megosztó mecseki hegyikerékpárosok mellett sem. A rendre kemény vitákat eredményező témáról Kincses Márk a következőket mondta:
– A kérdés az, hogy szeretnénk-e kiszolgálni ezt a sportot vagy nem? Szeretnénk-e, hogy a gyerekek tiszta levegőn, zöld környezetben, adrenalinpumpáló tevékenységgel töltsék szabadidejüket a telefonnyomkodás helyett, vagy elfogadjuk, hogy számukra csak ez maradt? A program egyik fontos célja ugyanis az, hogy természeti értékeink bemutatásával kimozdítsuk a fiatalokat a gépek mögül. Megvannak a downhill-kerékpározásnak a szabályai és jó gyakorlatai arra vonatkozóan, hogy hogyan kell ezt a sportot elkülöníteni a túraútvonalaktól, és nyilván el is kell. Ennek a lehetőségeit tehát meg kell vizsgálni a fejlesztések során, hiszen jelenleg Pécsen ez még nem megoldott.
Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója a fentiekhez hozzátette, hogy noha „megvan a bája” annak, hogy a Mecsek déli oldalán izgalmas downhill-vonalon gurulhatnak le a bringások, ugyanakkor tudni kell, hogy a hegy ezen oldalán vannak olyan ritkának nevezhető értékes természeti „életközösségek”, amelyekben a biciklisták károkat okozhatnak.
– Ameddig nincs megfelelő mederbe terelve a mecseki hegyikerékpározás, ameddig a biciklisták nem értik meg, hogy vannak olyan szabályok és elvárások, amelyekhez alkalmazkodniuk kell, addig sajnos ez az ellenségesnek tűnő ellentét a biciklisek és a környezetvédők között fenn fog maradni. Ez a helyzet csak egy olyan kölcsönös együtt gondolkodás után fog tudni pozitív irányba változni, amelyre most a program keretében lehetőség adódhat. Olyan downhill-nyomvonalat kell találni és megfelelően kiépíteni, amelyet mind a bringások, mind a zöldek elfogadnak. Én úgy gondolom, hogy a jó irány az, ha a kerékpárosok számára valamilyen alternatívát fel tudunk kínálni – mondta.
Kitért arra is, hogy jelenleg a Mecseken csak a déli oldalon (ami főként a Biokom NKft. kezelésében van) lehetséges a downhill-pálya kijelölése, ugyanis a hegy egyéb területein nincs olyan infrastruktúra kiépítve, ami ezt lehetővé tenné számukra. Az északi, növény- és állatvédelmi szempontból kevésbé érzékeny területen – például a sípályánál – lehetne ugyan egy jó bringapálya, de annak tetejére visszajutni az utak hiányában körülményes és nehéz lenne – közölte.
Ezen a helyzeten javítana, ha például lenne egy biciklis felvonó a vonal mentén, de ameddig nincs, addig marad a déli oldal.
Ha viszont a kérdőívet kitöltő pécsiek úgy döntenek, hogy a Misina-tető fejlesztésének határait kitolnák a sípályáig, és el tudnának ott képzelni egy hegyikerékpár-pályát, akkor az támogatandó és meg is valósítható terv lenne – mondta Ripszám István.
A kevésbé „adrenalinos” bicikliutak kiépítése az akcióterületek között kevesebb problémával jár. A Mecsekerdő Zrt. vezetője szerint ezeken a területeken lehet akár új bringás nyomvonalakat is találni, de a már több mint száz éve meglévő, népszerű utak felújításával és összehangolásával is gyönyörű biciklis, futó és sétautakat lehetne kialakítani. Azt ugyanakkor érdemes megfontolni – jegyezte meg – hogy a nagyobb távok megtételét jelentősen megkönnyítő elektromos biciklik elterjedése miatt a mecseki kerékpárutakat valamilyen módon esetleg bővítsék.
– Az utak összehangolása során a legfontosabb az lenne, hogy a különböző szabadidős tevékenységeket végzők ne zavarják egymást. Tehát, hogy a biciklis ne idegesítse a gyalogost, és fordítva. Azt kellene elkerülni, ami a Dömörkaputól a Tettyéig vezető vonalon jelenleg probléma, hiszen ezen az úton a sétálgatók mellett száguldoznak a biciklisták, ami nem szerencsés. Vannak ugyanakkor például olyan kevésbé használt erdészeti utak is ezen a vonalon, amelyeket át lehetne alakítani a bicajosok vagy a gyalogosok számára – mondta, hozzátéve, hogy az útvonalak „hálózatosítása” során természetesen figyelembe kell majd venni többek között megannyi táj- és növényvédelmi szempontot ahhoz, hogy a „legkevésbé fájdalmas” nyomvonalakat megtalálják.
Bővülhet a kisvasút vonala
Ezeket a szempontokat azonban nem csak a kerékpárutak fejlesztése során, hanem a mecseki kisvasút lehetséges vonalbővítésekor is számba kell venni – emelte ki Ripszám István. A kisvasút vonalfejlesztése kapcsán hozzátette, hogy ha a pécsiek úgy döntenek, hogy az állatkert és a Mandulás kemping irányába bővítenék a síneket, akkor ebben az esetben elsősorban az okozna – nem is kicsi – problémát, hogy hogyan oldják meg a sínek és a közutak keresztezését. Ez az alternatíva ezért véleménye szerint kockázatos, ezért nagyon átgondolandó. A másik irányba, a Kisrét irányába valamivel egyszerűbb lenne bővíteni a kisvasút vonalát, ebben az esetben ugyanakkor a sípálya keresztezése okozhat némi fejtörést.
A kisvasút fejlesztésével kapcsolatban felmerült többször is az ötlet, hogy a síneken futó vonat helyett a Kisrétig egy elektromos, gumikerekű vonat közlekedjen. Ugyanakkor Ripszám István hangsúlyozta, hogy a közhiedelemmel ellentétben a sínek lefektetése nem jár nagy ökológiai lábnyommal. A sínépítéskor a tájseb látványos ugyan, de a munkákat követően gyorsan és egyszerűen „vissza lehet adni a természetnek” a területet. Emellett a vonatvonal fenntartása, valamint az üzemeltetéssel járó környezetterhelés sem jelentős (főleg, ha a vonat megújuló energiaforrásokat használ). A Mecsekerdő Zrt. vezetője szerint az, hogy kell-e egy síneken futó kisvasút és egy elektromos gumikerekű vonat is a hegyre, kérdéses. Inkább arra hajlik, hogy vagy az egyik, vagy a másik. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az elektromos verzió szerinte elvesztené a „kisvasút-jellegét”.
Végezetül Ripszám István elmondta, hogy a kérdőív kiértékelését követően a Mecsekerdő Zrt. nyitott arra, hogy a szakmai egyeztetésben, valamint a tervezési folyamatban, a konkrét fejlesztési irányok meghatározásában aktív szerepet vállaljon.
A kérdőív itt érhető el.
A projektet érintő korábbi cikkeink:
https://www.pecsma.hu/top/jovore-teljesen-ujjaszuletik-a-volt-misina-etterem-epulete/?highlight=misina
https://www.pecsma.hu/top/a-cel-az-hogy-a-pecsiek-ujra-magukenak-erezzek-a-mecseket/
https://www.pecsma.hu/top/torpek-tunderek-oriasok-meseerdokent-is-ujjaszulethet-a-volt-vidampark-terulete/
https://www.pecsma.hu/top/a-pecsiek-donthetnek-a-mecsekoldal-teljes-megujulasarol/
