Tudjuk, hogy jó, de mennyit szedjünk, hogyan szedjük és mire számítsunk? A tudósok és kutatók hadakozása sokat elárul, például azt, hogy még mindig sok kérdés övezi a C-vitamint és rákmegelőző hatását. Mélyebbre ástuk magunkat a kutatásokban, orvos és dietetikus segítségét kértük.
Szeresd a C-vitamint!
A C-vitamin, más néven aszkorbinsav, vízben oldódó vitamin, amely sokrétű szerepet tölt be szervezetünkben. Antioxidánsként segíthet lassítani vagy megakadályozni a szabad gyökök által okozott sejtkárosodást. Ezen felül a C-vitamin hozzájárul a kollagén előállításához, ezáltal gondoskodik kötőszöveteink egészségéről és a sebgyógyulásról, valamint javítja a vas felszívódását a növényi alapú élelmiszerekből és támogatja az immunrendszert is.
[su_quote]
A vitamin olyan anyag, ami akkor okoz betegséget, ha nem esszük meg.
[/su_quote]
– Szent-Györgyi Albert
Akkor mi is az ideális mennyiség?
– A minimális napi C-vitamin-adag 60 mg, amely csupán a skorbut megelőzésére alkalmas – így dr. Forrai Márta pécsi címzetes főorvos, háziorvos és természetgyógyász. Hozzáteszi, hogy a napi ajánlott beviteli érték 500 mg-tól egészen a 8000 mg-ig terjedhet.
Jermendi Éva pécsi dietetikus elmondja, hogy a C-vitamin felszívódásának hatásfoka nagymértékben függ az elfogyasztott adagtól. Vagyis kis mennyiségben fogyasztva 100%-os a felszívódás, míg nagyobb dózisban 16% -ra csökken a felszívódása, hiszen a vérplazmában a C-vitamin mennyisége egy bizonyos ponton telítődik, így nem képes többet felvenni még megadózisok esetén sem. A pécsi dietetikus szerint 500 mg-nál többet abszolút nem érdemes fogyasztani, mert nagyobb része kiválasztódik és a vizelettel távozik, ráadásul a maradék C-vitamin oxaláttá alakul, így a nagy dózisú C-vitamin oxalát-vesekövek kialakulásához is vezethet az arra fogékonyaknál.
Dr. Forrai Márta szerint nincs nagy egyetértés a kutatók között a vesekő tekintetében sem, de a nagy többség azt a feltevést támogatja, miszerint önmagában a C-vitamin nem növeli a vesekő kockázatát, csak akkor, hogy ha a páciens egyéb kőképződésre is hajlamos. Összességében sokkal többen támogatják a „nem okoz vesekövet” tábort, mint az igent.
Lehetséges a rákmegelőző hatás?
Több kutatás összefüggésbe hozza a magas C-vitamin-bevitelt egyes rákos megbetegedések csökkent kockázatával. Bár a C-vitamin rákellenes hatása még mindig nem egyértelmű, úgy gondolják, hogy védő hatása antioxidáns tulajdonságainak köszönhető, tehát képes megvédeni sejtjeinket a káros szabad gyököktől, amelyek a normális anyagcsere során és környezeti hatásokra képződnek. Ráksejtölő hatása pedig csak igen nagy koncentrációban érvényesülhetne, amelyet még intravénás infúzióval is nehézkes elérni.
Dr. Forrai Márta szerint ez egy máig vitatott téma, azonban egyre több kutató és orvos szól a C-vitamin rákmegelőző hatása mellett, intravénás adagolás során.
Mi legyen: pezsgőtabletta, vitamintabletta vagy gyümölcs?
A cél az legyen, hogy minél természetesebb formában vigyük be szervezetünkbe, vagyis zöldségek és gyümölcsök formájában, hiszen ezek elősegítik a felszívódást is. Az is fontos, hogy nyers legyen az a zöldség, hiszen a C-vitamin hőkezelés hatására könnyen elbomlik és hosszasabb tárolás hatására is csökken a mennyisége. A WHO ajánlása egyébként 5-15 dkg zöldség és gyümölcs naponta!
[su_box title=”Mutatjuk miben is van: ” style=”glass” box_color=”#f3524c” title_color=”#ffffff”]
Gránátalma, citrom, paprika, kivi, narancs, citrusfélék, bodza, málna, sárgarépa, hagyma, paraj, brokkoli, zöldborsó, karalábé, spárga, káposzta, máj, szeder, szójabab (tofu), burgonya, paradicsom, alma, zöldpaprika, friss zöldségek, salátafélék, kelvirág, burgonya, csipkebogyó[/su_box]
