Közel 2 ezer pécsi szenvedhet gyógyszerfüggőségben, egy olyan komoly betegségben, melyről az alkohol- és a kábítószer-függőséggel ellentétben nagyon keveset beszélnek, és nagyon keveset tudnak az emberek.
Nem is olyan régen Zacher Gábor toxikológus az M1 csatornán azt nyilatkozta, hogy Magyarországon közel 200 ezer gyógyszerfüggőségben szenvedő ember él, akik közül nagyjából 70 ezren az altatók, nyugtatók és fájdalomcsillapítók rabjai. A gyógyszerfüggőség pedig mindennek ellenére a közbeszédben mellőzött téma, noha az alkohol- és kábítószer-függőséghez hasonlóan jelentős probléma, sőt, bizonyos szempontból nézve jelentősebb is.
Mindezt megerősítette dr. Trábert Attila, a pécsi INDIT Közalapítvány Berze Nagy János utcában található addiktológiai gondozójának főorvosa is. Elmondta, hogy a gyógyszerekre a legtöbben úgy gondolnak, mint amik csillapítják a fájdalmat, gyógyítják a betegségeket, azt viszont sokan nem is sejtik, hogy függőséget is okozhatnak. Köztük sok olyan gyógyszerfüggő is akad, akik nem is tudják, hogy gyógyszerfüggők, nincsenek tisztában szenvedélybetegségükkel, vagy csak nem akarják azt belátni, bevallani.
Ennek oka abban is kereshető, hogy a függőséget okozó gyógyszereket orvosok írják fel, akikben a páciensek – főként idősek – megbíznak. Mivel a felírt gyógyszerek hatására a betegek jobban lesznek, nem is tűnik fel nekik – vagy feltűnik, de közel sem időben –, hogy ha nem jutnak hozzá az adott fájdalomcsillapítókhoz, altatókhoz, vagy nyugtatókhoz, akkor elvonási tüneteik keletkeznek. Persze az elvonási tünetek azoknál is kialakulnak, akik nem épp a bevett módon jutnak hozzá a tablettákhoz (többnyire fiatalok, középkorúak), és akik a gyógyszerek okozta érzéki jelenségek, a boldogság, vagy bódultság érzése miatt szerzik be és szedik őket.
A gyógyszerfüggőség ugyanúgy működik, mint az alkoholfüggőség – mondta a főorvos –, tehát a függő apránként, fokozatosan hozzászokik egy bizonyos dózishoz, amit aztán rendre meg is kell emelnie, hogy a kívánt hatást elérje. Sokszor csak akkor tűnik fel valakinek, hogy „véletlenül” függő lett, amikor valamiért nem szedi be a megszokott adagját (például nyaralás, vagy kórházi ellátás alatt). Az alkoholfüggőséggel ráadásul a gyógyszerfüggőség gyakran kéz a kézben jár – emelte ki dr. Trábert Attila.
Sok esetben például azok a leszokóban lévő alkoholisták állnak át a szorongásoldókra és nyugtatókra (Xanax, Frontin), akik pontosan azért szedik ezeket a gyógyszereket, hogy enyhítsék az alkohol-elvonási tüneteiket (vagy helyettesítsék az alkohol hatását). A szorongáscsökkentőkre és nyugtatókra, altatókra és fájdalomcsillapítókra nyilván más okokból is rászokhatnak emberek, melyek szintén hasonlóak az alkohol- és kábítószerfüggők eseteihez: lelki vagy párkapcsolati trauma, gyász, rossz szociális vagy családi helyzetük miatt. Főképp a fiatalok körében létezik ugyanakkor egy másik, ijesztő jelenség is, a nyugtatóra ivás, ami a szakember szerint sokkal népszerűbb, mint a dizájner drogok, csak épp valamiért nem beszélnek róla, nem kap visszhangot a probléma. Az alkohol felerősíti a nyugtató gyógyszerek hatását, melyek túladagolása – alkohol nélkül is – végzetes légzés-, vagy szívbénuláshoz vezethet.
Jól mutatja az ilyen gyógyszerek népszerűségét – folytatta a főorvos –, hogy Magyarországon az eladott gyógyszerek top 10-es éves listáján a Rivotril nevű nyugtató mindig ott van, évente 2-3 millió dobozzal adnak el belőle. Addiktív hatásukat pedig rémisztően jól példázza a dr. Trábert Attila által mesélt történet, melyben egyik kliense kifigyelte, hogy melyik házban él olyan idős lakó, aki opiátot tartalmazó, kizárólag receptre kiváltható fájdalomcsillapító tapaszokat használ; mikor az illető a használt tapaszokat kidobta, a gyógyszerfüggő beteg kikukázta, majd otthon a megfelelő hőfokon kifőzte azokat, és a főzetet használta arra, hogy bebóduljon.
Kérdésünkre, hogy Pécsett hány gyógyszerfüggő beteg lehet, a főorvos elmondta, hogy a pontos számuk nagyon nehezen becsülhető meg, hiszen – ahogy fent említettük – sokan vagy nem tudják, hogy azok, vagy tagadják és nem keresnek segítséget. A szakember azonban elmondta, hogy a pécsi gyógyszerfüggők száma feltehetően elérheti az 1-2 ezret is. Másrészről pedig sokan az alkohollal párhuzamosan élnek nyugtatókkal, fájdalomcsillapítókkal is. Az ilyen függők száma több mint 10 ezer lehet.
Dr. Trábert Attila végezetül kiemelte, hogy a gyógyszerfüggőség – mint más függőségek – csak segítséggel kezelhető, a függőknek professzionális, orvosi segítséget kell kérnie. Az INDIT Közalapítvány uránvárosi addiktológiai gondozójában a segítségkérés után felmérik a beteg állapotát, ezt követően az adott állapotnak leginkább megfelelő, egyénre szabott kezelési tervet dolgoznak ki a szakemberek.