A Pécsi Járásbíróság március 19-én megtartott ülésen elutasította a bűnügyi felügyelet elrendelésére irányuló védői indítványokat, és egy hónapra elrendelte Cs. A., Sz. I., B. A. és L. Z. gyanúsítottak letartóztatását különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettének és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének megalapozott gyanúja miatt. A megalapozott gyanú szerint a bűncselekményeket az első- és másodrendű gyanúsítottak tettesként, a harmad- és negyedrendű gyanúsítottak pedig bűnsegédként követték el…
A vádirat szerint a Cs. A. elsőrendű gyanúsított nő ügyvezetése alatt álló kft. 2017-ben, majd 2019-ben is nemzeti forráson alapuló közbeszerzési eljárás keretében elnyerte két budapesti temető fenntartási, karbantartási munkálatait. A közbeszerzési eljárás kiírója egy központi költségvetési szerv volt, amelynek műszaki igazgatója Sz. I. másodrendű gyanúsított férfi, az ő helyettese pedig B. A. harmadrendű gyanúsított nő. Az érintett központi költségvetési szerv feladatainak ellátásához szükséges anyagi forrás minden esetben a központi költségvetésből származik.
Az első-, a másod- és harmadrendű gyanúsítottak kialakítottak egy olyan konstrukciót, melynek célja az volt, hogy az elsőrendű gyanúsított által vezetett kft. nyerje el a központi költségvetési szerv által a temetők karbantartási és fenntartási feladataira kiírt közbeszerzési eljárásokat, majd a kft.-vel kötött szerződések alapján kifizetendő, költségvetésből származó összeg jelentős részét fiktív alvállalkozó cégek bevonásával megszerezzék.
Ennek keretében a kft. a szerződésekben rögzített munkákat papíron továbbadta alvállalkozó cégeknek, amelyek a közbeszerzési eljárásban foglalt feladatok ellátásához szükséges erőforrással, alkalmazottakkal a legtöbb esetben nem rendelkeztek, ügyvezetőik nagyrészt strómanok voltak, akik a cégek vezetésében nem vettek részt ténylegesen. A fővállalkozó kft. által átutalt összegek a fiktív cégláncolat legalsó szereplőjeként elhelyezett, a papíron alvállalkozóként bevont, valós gazdasági tevékenységet nem végző cégekből készpénzben kerültek felvételre, majd Cs. A. elsőrendű gyanúsított részére „visszaosztásra”.
Sz. I. és B. A. tisztában voltak azzal, hogy a központi költségvetési szerv által kiállított teljesítésigazolások alapján a Cs. A. vezette kft. által kiállított számlákon szereplő összegeket a kft. fiktív alvállalkozó cégeknek utalja tovább. A gyanúsítottak célja a megalapozott gyanú szerint az volt, hogy a közbeszerzésen elnyert munkák jelentős részét az alvállalkozóként papíron bevont cégek leszámlázzák, és az így lefedett többletbevétel – az összeg, amelyet átfuttattak a kft. alá helyezett évenként változó fiktív cégláncolatokon – elvonásával jogtalan haszonra tegyenek szert.
A fiktív alvállalkozói lánc felhasználásával jogosulatlanul megszerzett, költségvetésből származó pénzösszegekből az elsőrendű gyanúsított rendszeresen biztosított különböző formában vagyoni juttatást a másod- és harmadrendű gyanúsítottak részére – áll a vádiratban.
L. Z. negyedrendű gyanúsított férfi az egyik alvállalkozóként bevont cég vezetőjeként kapcsolatban állt Cs. A. és Sz. I. gyanúsítottakkal, és 2019 decembere, valamint 2020 decembere között összesen 518.682.000 forint összegben bocsátott ki hamis számlákat a fővállalkozó kft. részére.
A közbeszerzési eljárások eredményeként létrejött szerződések alapján az érintett központi költségvetési szerv összesen 2.450.548.027 forintot fizetett ki az elsőrendű gyanúsított által vezetett gazdasági társaság részére, de az összegnek csupán egy részét használták fel a szerződésekben meghatározott feladatok ellátására úgy, hogy zömében be nem jelentett, az adók és járulékok megfizetése nélkül „zsebbe”, készpénzben fizetett munkavállalók végezték a munkákat, valamint más legálisan működő és a munkálatok elvégzésébe bevont alvállalkozó cégek.
Az ez a rész feletti, költségvetésből származó pénzt a gyanúsítottak a fenti módon jogtalanul ellopták.
A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettének súlyos törvényi fenyegetettségre figyelemmel a bíróság szerint megalapozottan lehet attól tartani, hogy a terheltek szabadlábon hagyásuk esetén megszöknének vagy elrejtőznének.
Az elkövetés szervezett, konspiratív jellegére tekintettel arra is megalapozottan lehet következtetni, hogy szabadlábon hagyásuk esetén a gyanúsított-társak, tanúk jogellenes befolyásolásával vagy tárgyi bizonyítási eszköz, elektronikus adat megsemmisítésével, elrejtésével a bizonyítás megnehezítésére vagy meghiúsítására törekednének.
A fenti indokok alapján a bíróság szükségesnek és indokoltnak találta mind a négy gyanúsított letartóztatásának elrendelését.
Az ügyész tudomásul vette a döntést, a gyanúsítottak és védőik fellebbezést jelentettek be ellene, így a bíróság végzése nem végleges – zárul a vádirat.
