Az elkészült zárszámadás apropóján sajtótájékoztatót tartott Ruzsa Csaba, Pécs gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere az önkormányzat költségvetési helyzetéről.
A költségvetési számok bemutatásán túl a tájékoztató másik fő célja – nem kimondva, de érzékelhetően – az volt, hogy reagáljon a városvezetés a Fidesz egyik mantraként ismételgetett helyi politikai üzenetére, miszerint Péterffyék 16 milliárddal adósították el a várost.
Ruzsa Csaba elsőként a fő alapelvekről és tényekről beszélt. Kifejtette többek között, hogy
- ellentétben a fideszes érával, 2019 óta minden évben pozitív egyenleggel zárt a költségvetés, hiszen kiemelt céljuk volt, hogy nem termelhet újabb adósságot a Páváék idején technikailag csődbe ment önkormányzat;
- fejlesztéseket indítottak uniós és saját forrásból;
- a Fidesztől 8,54 milliárd kormányzati hitelt, és 2,010 milliárd EIB-hitelt örököltek, előbbit 2024-es, utóbbit 2042-es visszafizetési kötelezettséggel, ezek folyamatos visszafizetése is prioritás volt.
Fontos tényként emelte ki Ruzsa, hogy miközben a helyi fideszes ellenzék folyamatosan az EIB-hitelkeretet emlegeti negatív példaként, 2014-ben a fejlesztésre szánt pénzeket tartalmazó, 10,3 milliárdos keretre az előző városvezetés kötött szerződést.
Az alpolgármester emlékeztetett: Péterffy Attila 2019-ben azt ígérte, a pécsiek ingatlanadója csökkenni fog, ha új cégek érkeznek a városba, és azok több iparűzési adót fizetnek be a kasszába.
Ruzsa Csaba elmondta:
- Tavaly decemberben a feszes költségvetési politika és a betelepült új cégek eredményeképpen az első lépésben 122 millió forint adót tudott csökkenteni a város 2023-ra.
- Az adócsökkentésre a 2019 óta betelepült új cégek, vállalkozások által befizetett plusz iparűzési adó jelenti a fedezetet.
- Az 50 négyzetméter alatti lakóingatlanok esetében eltörölték az építményadót, ez nagyjából 16 ezer pécsi ingatlant érint, ők korábban összesen 25 millió forintot fizettek a városnak.
- Az 50 és a 150 négyzetméter közötti lakóingatlanok esetében sávos csökkentés történt, ez további 41 ezer ingatlant érint.
Az alpolgármester elmondta, folytatják a tavaly megkezdett béremelést az önkormányzati cégeknél, intézményeknél. Leszögezte: a béremelésre 2023-ban közel 1,5 milliárdot fordítanak, melynek fedezete jelentős részben a városi költségvetés.
Ruzsa Csaba felvázolta, hogyan áll össze a város jelenlegi hitelállománya.
Az adósságállomány 14,2 milliárd forint, az ebből valóban elköltött pénz jóval kevesebb, a forrás nagy része ugyanis egy fejlesztési számlán van, és a tényleges felhasználásig kamatozik.
A 14,2-ből 5,8 milliárd az előző városvezetés időszakából származik.
8,25 milliárd forintot a jelenlegi városvezetés hívott le fejlesztésekre, de ebből 4,5 milliárd fejlesztési számlán áll, nem költötték el.
A jelenlegi városvezetés két célra használt fel a hitelkeretből – tette hozzá az alpolgármester.
- Európai uniós fejlesztési projektek megelőlegezésére 1,7 milliárd forintot – ezt visszavárják a TOP-os keretből.
- Fejlesztési célú beruházásokra 2,090 milliárd forintot – megtérülő projektekre (zöld busz, ipari parki fejlesztések).
A fideszes és a jelenlegi városvezetés éppen ugyanakkora összeget költött el az EIB-hitelkeretből, 2-2 milliárd forintot – mondta Ruzsa Csaba, a különbség a megtérülés.
– Az általunk felhasznált hitelkeret belátható időn belül, garantáltan megtérül, például adóbevételben vagy üzemeltetési költségcsökkenés révén – magyarázta.
Ruzsa Csaba szerint tehát valójában 2,1 milliárdos hitelfelvételről van szó, ellentétben a Fidesz álságos, 16 milliárdos mantrájával.