Bódis József rektor szerint tudják teljesíteni a Pécsi Tudományegyetemen azt a célkitűzést, hogy legkésőbb öt éven belül 5000 fölé növeljék a külföldi hallgatók számát. Ehhez viszont az orvosi karon elengedhetetlenül szükséges építkezni, technikai eszközöket vásárolni, miközben 250 új oktatót is fel kell venniük a PTE egészére.
– Két hónapja Pécsen Orbán Viktor miniszterelnök arra tett ígéretet, hogy a kormány is támogatja a külföldi hallgatók számának növelését. Mire lesz szükségük mindehhez?
– Oktatókra, termekre, technikai eszközökre, s olyan ösztöndíjprogramokra, amelyek segíthetnek a ma még külföldön dolgozó kutatók, orvosok hazacsábításában. Emellett a város segítségével a Kossuth téren a kiürülő klinikai tömbben ki kell alakítani egy szolgáltatóközpontot is számukra, hogy ügyeiket megfelelő körülmények között intézhessék, kartól függetlenül egyetlen helyen megkaphassanak mindent.
– Komoly falatnak ígérkezik az oktatói állomány növelése. Pénzt is várnak az államtól?
– Összesen legalább 200-250 új oktatónak kell megjelennie az egyetemen, aminek nyilvánvalóan komoly forrásigénye is lesz. A kezdeti időszakban ezért mindenképpen arra számítunk, hogy az állam pályázati forrásokkal vagy címzett támogatásokkal hozzájárul terveink megvalósulásához. Ami bizonyos, hogy az orvosin a humán erőforrás fejlesztése nem is lesz elegendő, új oktatótermek is kellenek, továbbá a klinikai rekonstrukció folytatása is szükséges.
– Tervek vannak már?
– A problémát jól érzékelteti, hogy az orvosi kar elméleti tömbjét annak idején 200-as évfolyamra készült; már ma 600 hallgatót kell ugyanakkor elhelyezni. Azt tervezzük, hogy a jelenlegi telken egy új tömböt építünk. A több milliárdos munka finanszírozására már rendelkezünk kormányzati ígérvénnyel, a 2017-es évfolyamot már szeretnénk ezzel az elkészült épülettel kezdeni. Ettől teljesen függetlenül a kormány külön program szintjén foglalkozik az orvosképzés fejlesztésével. Ezzel együtt a klinikai épületeket is fejleszteni szeretnénk – például uniós forrásokból –, az 50-100 éves házakat át kell építeni; a legnagyobb munka a megyei kórház és az idegklinikai tömb terén várható.
– A külföldi hallgatók témakörében leggyakrabban az orvosi képzés kerül szóba, de a rendszer lassanként telítődik. Mi a helyzet a többi karral?
– Itt kell komoly lépéseket tenni az oktatótoborzásban és az új szakok indításában. A felvenni kívánt oktatók egy része egyébként nem is az orvosi karon tanít majd. A műszaki, informatikai, természettudományi képzések terén kell előrelépni, ezért azt várom el a karok vezetőitől, hogy fejlesszék az idegen nyelvű képzéseket. A műszaki, művészeti karon már megfigyelhető a pozitív változás.
– A jól kitapintható anyagi hozadékon kívül milyen előnyt tartogathat még a külföldiek számának növelése?
– Fontos, hogy megállítja az oktatók kiáramlását, s öngerjesztő folyamat révén megtartásukat, Pécsre csábítását szolgálja. Hosszú távon, 10-20 éven belül ugyanis a külföldiek aránya akár az összegyetemi hallgatói létszám negyedét is elérheti vagy akár meg is haladhatja a mai 11-12 százalék helyett.
– Bizonyos hangok szerint a külföldiek a magyar diákoktól veszik majd el a helyet.
– Folyamatosan csökken a magyar hallgatók aránya a hazai felsőoktatásban az utóbbi időszakban, így a pécsi egyetemen is, ez azonban nincs összefüggésben a külföldiek számának pécsi növekedésével. Számunkra minden hallgató ugyanolyan fontos, függetlenül attól, hogy honnan érkezett hozzánk.
