A devizahiteles törlesztőrészletek jövő februártól, a pert indító bankok ügyfelei esetében pedig márciustól csökkenhetnek az elszámolási törvény nyomán. A törlesztőrészletek 25-30 százalékkal lehetnek kevesebbek – közölte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón, amelyen a Fidesz-KDNP tapolcai évadnyitó frakcióülésének döntéseiről számolt be. Szólt arról is, hogy az elszámolás képletéről a jegybank határoz majd, a pénzintézeteknek pedig összesen mintegy ezermilliárd forintot kell visszafizetniük az ügyfeleiknek.
A fideszes politikus a csaknem egyórás tájékoztatón ismertette a tisztességtelenül alkalmazott árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból fakadó banki elszámolási kötelezettség Tapolcán elfogadott menetrendjét. Eszerint pénteken nyújtja be a kormány a törvényjavaslatot a parlamentnek, amely szeptember 16-án kezdi tárgyalni, és szeptember 24-én szavaz róla. A 400 érintett pénzintézetnek minden fogyasztói deviza- és forinthitellel el kell számolnia, ami összesen mintegy 1,3 millió családot – nagyságrendileg 680 ezer deviza- és 650 ezer forintalapú hitelt – érint – ismertette.
Elsőként a devizahitelesek esetében kell elszámolni a tisztességtelen árfolyamrés alkalmazása és egyoldalú szerződésmódosítások miatt: a nem perelő bankoknak 2015. január 15-29. között kell elküldeniük ügyfeleiknek az elszámolást, a perelő 79 pénzintézetnek pedig február 14-28. között. Előbbi devizahiteles ügyfeleknek februártól, utóbbiaknak márciustól csökkennek a törlesztőrészletei – tájékoztatott.
A forinthiteleseknél – a kifogásolt tisztességtelen egyoldalú szerződésmódosítások ügyében – 2015. január 5-12. közé esik majd a perindítás időszaka – közölte Rogán Antal. A nem perelő bankoknak április 16-30. között, a perelőknek pedig augusztus 15-29. között kell elküldeniük az elszámolást a forinthiteles ügyfeleiknek.
Ismertetése szerint egy átlag devizahiteles esetében 25 százalékkal csökkenhetnek a törlesztőrészletek és a kamatok, de olyan is lehet, akinél ez eléri a 30 százalékot.
Azoknál az ügyfeleknél – magyarázta -, akiknek még élő szerződésük van, az elszámolás során a banknak a tisztességtelenül elvett pénzösszegeket úgy kell kezelnie, mintha azzal az ügyfél előtörlesztett volna, így csökkenni fog a tőke, ennek következményeként pedig a kamat.
A frakcióvezető bejelentette azt is, hogy az elszámolási törvény alapján a bankoknak vissza kell térniük a szerződéskori kamatszintre – hiszen ez jelenti azt, hogy tisztességtelenek az egyoldalú kamatemelések -, egyúttal a jogszabály kamatemelési moratóriumot vezet be legkésőbb 2016. április 30-ig. A kamatemelési moratórium értelmében pénzügyi intézmény egyoldalú kamat-, költség- vagy díjemelésre nem lesz jogosult. A 2016-os határidőig az Országgyűlés újabb jogszabályokat fogad majd el, hogy a bankok áttérjenek az átlátható árazásra. Arra számítanak ugyanis, hogy ha kialakulnak a tisztességes árazáson alapuló hitelezés feltételei, akkor az emberek is bátrabban mernek majd kölcsönt felvenni.
A speciális esetekről szólva Rogán Antal kifejtette: akinek már lezárult a szerződése, annak esetében a banknak készpénzben kell elszámolnia az említett határidőkkel. A 2009. július 26. előtt megszűnt hitelek esetében az elévülés miatt a pénzintézetnek nem kell elszámolnia.
A banknak – az ügyfél kérésére – a végtörlesztőkkel is el kell számolnia, ezekben az esetekben azonban a végtörlesztéskor érvényesített kedvezmény mértékét a pénzintézet jogosult levonni – közölte. A végtörlesztők ezt jövő márciusban kezdeményezhetik a bankjuknál, amely novemberben köteles elszámolni.
Az árfolyamgátba belépett ügyfeleknél szintén lesz elszámolás, de náluk az összeget először a gyűjtőszámláról kell levonni, és azt követően lehet a meglévő tőketartozást csökkenteni.
Azt is elmondta a politikus, hogy az elszámolási törvény a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) hatalmazza fel arra, hogy rendeletet alkosson arról, milyen képletek alapján történjen meg a pénzintézetek ügyfelei felé az elszámolás. Szintén az MNB joga lesz, hogy minden egyes hitelszerződésnél és ügyfélnél ellenőrizze az elszámolást. A jegybank határoz majd az elszámolási formanyomtatványról is.
Rogán Antal kérdésre közölte, ezermilliárd forint környékén van az az összeg, amelyet a magyar bankrendszernek vissza kell fizetnie a családok számára.
A devizahitelek forintosítását firtató kérdésre megerősítette: fenntartják az erre vonatkozó szándékukat, de erről döntés még nem született.
A most zajló devizahiteles eljárásokban a bankok részleges pernyeréseiről a politikus azt mondta: az államnak ezekben az esetekben fellebbeznie kell. „A legutolsó fordulóig képviselni fogjuk a magyar családok érdekeit” – rögzítette.
A frakcióvezető a most bejelentett lépéseket úgy értékelte, hogy „az apró betűk korszaka Magyarországon véget ért”. „Az elszámolás lezárultával át kívánunk térni a tisztességes és fair bankrendszer időszakára” – mondta Rogán Antal.
