Több fővárosi kerületben és a vármegyeszékhelyeken – köztük Pécsen – is csökkent az állandó lakosok száma a múlt évben, az agglomerációs települések ugyanakkor szerte az országban népszerű költözési célpontnak számítottak.
Folytatódott a korábbi évekre jellemző trend, azaz az agglomerációs települések erősödtek, a drágább lakásokkal rendelkező nagyobb városokban pedig csökkent a népesség; sokan a kiköltözéssel válaszoltak a magas lakásárakra, amihez hozzájárult a lakáshitelkamatok emelkedése is – közölte az MTI-vel az ingatlan.com szakértője, Balogh László.
Mint mondta, egy-egy település lakosságszám-változásánál figyelembe kell venni azt is, hogy nemcsak a be- és kiköltözésekről van szó, hanem a népesség természetes alakulása, azaz a születések és halálozások számának különbsége, valamint az egyéb okokból történő lakcím-bejelentkezések is szerepelnek az adatokban.
Az elemzés szerint a fővárosi összlakosságszám tavaly 13 ezer fővel tovább csökkent 1,63 millióra, Budapest IV. és XXI. kerületében, Pécsen, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon 1133-2259 lakossal lettek kevesebben. Az ingatlanok viszont a lakosok számának visszaesése ellenére drágultak: az átlagos négyzetméterár ezekben a városokban és kerületekben 13-21 százalékkal emelkedett,
435–729 ezer forintra.
A szakértő szerint a lakosságszám-csökkenést elkönyvelő budapesti városrészekben és vármegyeszékhelyeken azért drágultak a lakások, mert az arányokat tekintve mindössze egy százalék körüli mértékben csökkent a népesség, így marad kereslet az ottani lakásokra. Ráadásul a budapesti kerületek és az egyetemvárosok a befektetési célú vásárlók kedvelt célpontjai, ami szintén felfelé húzza vagy „megtámasztja” az árakat.
