Kívül mutatós és jól megtervezett, belül szerény és egyszerű. A rácvárosi templom szerencsétlen elhelyezkedésénél fogva sokkal kevesebb figyelmet kap, mint amennyit érdemelne komoly múltja miatt. A környékbeliek mégis nagyon kedvelik Pécs nyugati városrészének egyik látványosságát.
A város külterületét – mai nevének megfelelően – rácok népesítették be a törökök kiűzése után. A görögkeleti baranyai szerbek (rácok) előbb uniót kötöttek a pécsi püspökkel, ám nem sokkal rá összerúgták a port, a római katolikus egyház pedig arra kötelezte őket, hogy a városhatáron kívül telepedjenek le. A kiüldözöttek Ürög közelében telepedtek le és létrejött „Rácz-város”.
Az idő múltával megérkeztek a német telepesek, a rácok száma fogyatkozni kezdett. Egészen 1904-ig a városrészt Német-Ürögh-nek hívták. A katolikusok száma megszaporodott, szükségessé vált egy templom felépítése. Ennek megszervezését a dalmáciai származású Bogdanovics Jakabra bízták. 1756-ban avatták fel, a plébánia épülete viszont csak 1781-ra készült el, ekkor már sok magyar élt a városrészben. Sajnos a tervező neve nem maradt fenn.
Belül egyszerű, kívül pompás
1829-ben Szepesy Ignác püspök látogatást tett a templomban, az ő leírásából lehet tudni, hogy nézett ki akkoriban. Ő egy eléggé egyszerű, díszítésmentes csupasz épületről számol be. A főkapun kívül oldalt is volt egy bejárat, összesen négy ablakkal rendelkezett.
A kor uralkodó stílusa a késő barokk volt, ennek megfelelően fontos a fény-árnyék szerepe. A fő homlokzaton igyekezett a tervező ezt érvényesíteni a délutáni napsütés segítségével. Viszont a klasszicizmus is kezdett tért hódítani, ezzel magyarázható, hogy a tervező a belső boltíveket egészen furcsán álmodta meg, többféle boltozati megoldás látható.
Több beszámoló említi, hogy a megépülése után rengeteg, nemes anyagból készült miseruhát kaptak a rácvárosi egyházfik a Székesegyház gazdag készletéből. De más tárgyakból sem szenvedtek hiányt: tíz kandelábert, márvány keresztelőkutat ajándékoztak nekik.
Szepesy idejében két oltár volt a templomban, viszont a főoltáron sem szobor nem állt, sem festmény nem díszítette.
Az 1829-es püspöki látogatás alkalmával azt is írják, három haranggal rendelkezik a rácvárosi templom. Szűz Mária (ez a legnagyobb, több, mint egy mázsás), Szent Pál és Szent József tiszteletére avatták fel őket. A Szent József harang volt az első, ez a templom megépülésével együtt került a helyére.
Napjainkra sem változott sokat a helyzet: ugyanebben az elrendezésben zajlanak a szertartások, nem történtek komoly átépítések a templom szerkezetében. Az oltár mögötti festmény 1927-ből származik, a pécsi Klug K. György alkotása. A pécsi egyetem tanára még a Székesegyház kápolnáiba is festett képeket.
Több szent is visszaköszön a falakon és szobrokon: Szent László királyt és Szent Ilonát az ablakokon ábrázolják, a jobb és bal falakon Szent Flórián és a kis Máriát tartó Szent Anna szobrai láthatóak.
Szerencsétlen elhelyezkedés
Nincs könnyű helyzetben a templom: az elhelyezkedése nem túl kedvező, hiszen aki elhalad mellette, aligha vet rá pillantást. Gyalogosan a tövéből nem lehet látni jól, majdnem előtte halad az úttest, ott pedig az autósok nyilván nem az épületet csodálják vezetés közben.
A 18. században új temetőt hoztak létre a rácvárosiak közvetlenül a templom mögötti domboldalon. Azonban ez hamar szűkösnek bizonyult a beépült környék miatt. Az épület nyugati oldalán az I. világháborúban elesettek síremléke található, 1924-ben állították.
