A Palatinus mélygarázsában pusztító pár nyest csak a jéghegy csúcsa. A várost ellepik ugyanis ezek a kis kártékony ragadozók.
Nemrég írtuk meg, hogy nyestek garázdálkodnak a pécsi Palatinus hotel mélygarázsában, ahol autókat rongáltak meg. A cikk alatti Facebook-kommentek alapján kiderült, hogy Pécsett kifejezetten sokakat érint a nyestbűnözés, ezt pedig kérdésünkre Märcz János, a Pécsi Közterület-felügyelet vezetője is megerősítette. Elmondta, Pécsett Kertvárosból, Uránvárosból, a Mecsekoldalról, Ürögről érkeznek a legsűrűbben az ilyen állatokról szóló bejelentések. Számszerűsíteni a Pécsett élő nyesteket természetesen szinte lehetetlen feladat – folytatta – ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kistestű ragadozóból a városban rengeteg van.
Olyannyira népes a pécsi nyestpopuláció, hogy alig győzik őket összefogdosni az ügyön amúgy szorgosan dolgozó gyepmesterek. A nyestek biztonságos élve-befogásához szükséges csapdák száma ugyanis véges, és bizony sorra érkeznek a bejelentések, melyeket azért nem tudnak időben kezelni, mert a csapdákat egy-egy korábbi helyszínre már kitették.
A befogott állatokat a gyepmesterek a város peremvidékein, a Mecsekoldalban engedik szabadon, ugyanakkor problémát jelent, hogy a természetes élőhelyükön eleresztett apró testű ragadozók némelyike visszaólálkodik a városba.
Annak, hogy miért költöznek a városba, több oka is van. Egyrészt ezek az állatok – valamint más erdei ragadozók, például a rókák, baglyok, vércsék – a természetes élőhelyük folyamatos pusztulása miatt kényszerülnek urbánus életmódra – mondta Märcz János.
A nyestek azonban kifejezetten szeretik a városi búvóhelyeket, melyek számukra védhetőbbek, biztonságosabbak, melegebbek, mint az erdei lakóhelyük. Ezért van az, hogy bekúsznak a motorháztetők alá, kibontanak szigeteléseket, falakat.
A város lényegében egy hatalmas terített asztalt jelent ezeknek a vadállatoknak, a családi házak gyümölcsfáinak terméseit is megdézsmálják a különféle háztartási szemetek és a kertekben élő madárfészkek lakóival egyetemben.
Néha komolyan összebalhéznak a kisebb háziállatokkal, valamint beköltöznek sufnikba, lakóházak padlásaira, és – lévén éjszakai állatok – este az őrületbe kergetik a lakókat neszezésükkel. Ami viszont pozitív: a városi galambpopuláció növekedését a nyestek némileg vissza tudják szorítani.
Märcz János elmondta, az állatok közegészségügyi gondot is okoznak, hiszen rendszeresen rondítanak az autókra és az autókba, padlásokba, pincékbe, kertekbe, közterületekre, utcákra.
A pécsi közteresek vezetője kiemelte, hogy sokféle módszer terjedt már el – főleg szájhagyomány útján – a nyestek elűzésére.
Sokan kutyaszőr kiszórására esküsznek, vagy kutyapokrócot tesznek ki a búvóhelyek közelébe, de létezik radikálisabb népi praktika is, ami szerint a kutyaürüléknek van nyestriasztó hatása. De állítólag sokat számít az is, ha a nyestlakokat rendszeresen megbolygatjuk, vagy gyakran kitakarítjuk az olyan helyiségeket, ahova beköltözhetnek. Gyártanak emellett ultrahangos nyestriasztókat is – ám Märcz János kiemelte, hogy némelyik állatot el lehet ilyen eszközökkel zavarni, némelyiket viszont nem. Tehát, sajnos nincs százszázalékos megoldás a kis huligánok ellen.