A komposztálás megannyi előnyét, lehetséges alapanyagait és helyes módját korábbi cikkeinkben részletesen bemutattuk, most pedig a HungAIRy Life integrált projekt keretén belül bemutatjuk a komposzt lakóit.
A háztartásunkban keletkező szemét közel egyharmada komposztálásra alkalmas szerves anyag, amelyet természetes módon hasznosíthatunk újra, csökkentve így többek között a légszennyezést. De ennél többről van szó.
A jövőre kötelezővé tett komposztálás megannyi pozitív hatása között említhető, hogy így az általunk termelt szerves-hulladék mennyisége is csökken (nem kerül az amúgy is túlterhelt szeméttelepekre, nem égetik el), több szerves hulladék jut vissza a természetes körforgásba, a folyamat közben pedig szén-dioxid, ásványi anyagok és értékes humusz keletkezik, kedvezve növényeinknek és a földben élő állatoknak.
Fontos további érv a komposztálás mellett, hogy kevesebbet költünk így hulladékkezelési díjra és még virágföldre sem kell pénzt kiadni, hiszen magunk állítjuk azt elő.
A komposztálás megannyi előnyét, lehetséges alapanyagait és helyes módját korábbi cikkeinkben részletesen bemutattuk, most pedig a komposzt lakóiról lesz röviden szó.
A komposztban leggyakoribb a cserebogár- és a rózsabogár lárvája. A cserebogárpajorról a legtöbben tudják, hogy kártékony, hiszen a korai, friss, élő gyökereket, illetve a növények tövét rágja meg. Emellett a belőle kifejlődő bogár is okoz gondot: a lombok és bokrok leveleit rágva komoly terméskiesést okozhat. Szerencsére viszont túl gyakran nem fogunk vele találkozni, a komposztban nagy valószínűséggel inkább a rózsabogár pajorjára bukkanhatunk, mivel az abban lebomló növényi részek nagy kedvencei.
Ellentétben a cserebogárpajorral, a rózsabogár lárvája segít a szerves anyagok feldolgozásában és a humuszképzésben, emellett nem táplálkozik élő növényi részekkel, hanem korhadékot fogyaszt. A kifejlett rózsabogár viszont károsíthatja a virágokat, noha nem annyira, mint a cserebogárpajor.
Mit tehetünk, ha a komposztban rózsabogárlárvát találunk? Általában a komposztban élő pajorokat ki szokták rostálni (megkapják őket a tyúkok, például), de a környezettudatosabbak megkegyelmezhetnek nekik, hiszen a rózsabogárpajor ritkán okoz kellemetlenséget, sőt a komposzt előállításában is fontos szerepet játszik.
Persze, nem csak a fenti két lárvaféle húzza meg magát a komposztban, hiszen a komposzt egy valódi mikroközösség, melyben számos más hasznos élőlény is megtalálható, akik mind-mind hozzájárulnak a hulladék természetes lebontásához. Nézzük, kikről is van szó:
- Giliszták: A komposztálás során a giliszták létfontosságú szerepet játszanak. Áthatolnak az anyagon, és miközben táplálkoznak, termékeny humuszt hoznak létre, amely gazdag tápanyagokban és mikroorganizmusokban.
- Protozoák: Ezek az egysejtű élőlények hozzájárulnak a baktériumok számának szabályozásához a komposztban, miközben táplálkoznak velük. Így serkentik a baktériumok aktivitását és gyorsítják a lebomlást.
- Gombák: A gombák kiválóak azoknak a nagyobb szerves anyagoknak a lebontásában, amelyeket a baktériumok nehezebben bontanak le. Mikroszkopikus hálózataikkal beszövik a komposztot, segítve annak átszellőzését és a nedvesség egyenletes eloszlását.
- Baktériumok: Bár nem láthatók szabad szemmel, a komposztban lévő baktériumok végzik a lebontás legnagyobb részét, így táplálva a talajt.
- Egyéb rovarok és apró állatok: Például a pókok, százlábúak, vagy akár a hangyák is hozzájárulhatnak a komposzt közösségéhez. Mindegyikük egy-egy fontos szerepet tölt be, segítve a komposztban lévő anyagok lebontását és a talajélet gazdagítását.
A LIFE IP HUNGAIRY (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg.
