Hirdetés

Bejárta a kínai selyemút egy szakaszát, Kassai Lajos lovasíjász egyik első tanítványa volt, éveket húzott le a mezőgazdaságban, majd egy „nagy váltást” követően megálmodta a tradicionális, honfoglalás kori magyarok jurtájának modern változatát. Pécsi termékével elnyerte a Magyar Formatervezési Tanács különdíját is, jelenleg pedig a piacra lépés küszöbén áll. Reiner Györggyel beszélgettünk.

Reiner György a gödöllői Szent István Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki karán végzett kommunikációtechnikai mérnökként, mezőgazdasági pályáját elhagyva azonban dolgozott grafikusként, sőt, fotográfusként is tevékenykedett. Ám ami a jurtákhoz közel hozta, az nem a mezőgazdaság volt, sokkal inkább szerencsés véletlenek sorozata. György Kassai Lajos íjkészítőnek, a modern kori lovasíjászat létrehozójának az egyik első tanítványa volt az 1990-es évek közepén. A pécsi férfi rengeteg időt töltött egy 150 éves eredeti, kazah jurtában, mely Kassai edzőtáborainak egyik központi helyszíne volt. Valahol ott kezdődött a jurták iránti rajongása.

– Úgy alakult az életem, hogy Kassai tanítványaként Pécsen összeismerkedtem dr. Bárdi László orientalista professzorral, aki 2003-ban szervezett egy izgalmas expedíciót Kínába. Három társával – köztük velem – indult útnak, hogy végigjárja az egykori selyemút, Stein Aurél által felfedezett részét. Utunk során 16 ezer kilométert tettünk meg két hónap alatt, expedíciónkról pedig egy nyolcrészes dokumentumfilm is készült a Duna Televíziónak köszönhetően Selyemút – Stein Aurél nyomában – címmel, meséli Reiner György.

Ezen az úton autentikus környezetükben, eredeti használatban ismerkedett meg a jurtákkal, melyek a belső-ázsiai nomád népek, többnyire favázra épített hagyományos otthona.

[su_box title=”Mivel „tud többet” az ősi jurta egy egyszerű sátornál?” style=”soft” box_color=”#61e39c” radius=”2″]

A jurta – a sátorral szemben – a zord időjárási viszonyokat is tökéletesen elviselő, közösségi térként is funkcionáló építmény. Az ősi szerkezet előnye, hogy a tetőnyílásnak köszönhetően a felhalmozódó meleg levegő kiáramlik, helyére pedig az alsó szellőzőnyílásokon keresztül, a jurta árnyékos oldaláról hűvösebb levegő jut a belső térbe. Ez a megoldás a teljesen zárt sátrakhoz képest 10-15 Celsius-fokkal is hűvösebbé teszi a belső hőmérsékletet. Hidegebb idő esetén ezek a nyílások zárhatóak, megfelelő tűzhellyel pedig fűthető is.[/su_box]

A magyar népi építészet egyik csúcsépítménye a belső-ázsiai nomád népek jurtájához hasonlít a legjobban

– Mivel a honfoglalás kori magyaroknak is lakóépülete volt, így hagyományőrző körökben folyamatosan mutatkozott az igény arra, hogy építsünk saját jurtákat. Épp ezért én régóta készültem arra, hogy megépítem a saját verziómat. Megvettem az alapanyagokat, de hosszú ideig csak álltak a sarokban – meséli történetét György.

Nem sokkal később a nagybátyjától kapott egy hívást, hogy egy gazdag ismerőse vásárolna jurtát. Akkoriban a piacon – ahogy a pécsi férfi meséli – magas minőségben csak egy csehországi vállalkozónál talált számára megfelelő változatot, persze horribilis összegért. Több se kellett Györgynek, elkezdett gondolkodni, és egy héten belül előrukkolt saját jurtájának tervével.

– Először fejben volt meg a tervem a jurta alapvázszerkezetére, elkezdtem lemodellezni, kartonból összeragasztani, majd félretettem két évre. Akkoriban még a mezőgazdaságban dolgoztam, így nem volt belső kényszer, hogy továbbvigyem a projektet. Azonban jött egy pont az életemben, nevezhetjük életközepi válságnak, amikor azt mondtam, hogy elhagyom a mezőgazdasági pályát. Ekkor vettem elő újra jurtám tervét – folytatja Reiner György.

A pécsi dizájner több pályázatra is jelentkezett, több-kevesebb sikerrel, míg egy európai uniós projekt keretében körbeutazhatta Európát az általa megálmodott és elkészített jurta, egy hordozható, könnyen felállítható bemutatótérként.

– Az Európai Kutatási Tanács keresett egy olyan könnyen felállítható építményt, melyet a kontinensen visznek körbe-körbe, és ennek segítségével mutathatnak be projekteket. Pécsi partnereimmel együtt sikerült elnyernem a pályázatot, így készíthettem egy sokkal korszerűbb változatot, többek között a legmodernebb szénszál-üvegszál kompozit anyagokból és alumíniumból – mondja.

Ezzel az építménnyel nyerte el a pécsi alkotó nemrég a Magyar Formatervezési Tanács különdíját. Amivel lenyűgözte a zsűrit – és amivel kitűnik Reiner György jurtája a többi, piacon található termék közül – az az, hogy ez egy mobil, kompakt és könnyű rendszer. Mint mondja, a szétszedhető, legószerű elemeknek köszönhetően akár egy személyautó tetőcsomagtartóján is szállítható, két ember pedig akár negyedóra alatt fel tudja építeni. Ez nem minden, Reiner György ugyanis az egyedi tartóvázba telepített egy gyengeáramú rendszert, amely biztosítja a sátor teljes világítását és a 12 voltos áramvétel lehetőségét.

[su_youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=P28j0-tEU-o&t=1s” width=”720″]

György jelenleg a piacra lépés előtt áll, melyben nagy segítségére van a PTE Közgazdaságtudományi karának, Simonyi BEDC (Business and Economy Development Center) elnevezésű szervezete. A kooperációnak köszönhetően ez a pécsi projekt nemsokára nemzetközi hírnévre tehet szert.

Hirdetés

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL

74 HOZZÁSZÓLÁS

  5. Next time I read a blog, I hope that it won’t disappoint me as much as this particular one. I mean, I know it was my choice to read, but I actually believed you’d have something interesting to talk about. All I hear is a bunch of whining about something that you could possibly fix if you were not too busy searching for attention.

Hozzászólások lezárva.