Bár az élelmiszer 76 százaléka a méhek általi beporzástól függ, a méztermelést és a méhek munkáját sodorja veszélybe a hamis, Kínából érkező mézutánzat. A régió és az ország is komoly erőfeszítéseket tesz a hazai méhészetek munkájának megőrzése és segítése érdekében, hamarosan több nagyszabású projekt is indul.
Kiemelkedő a magyar méztermelés
Hazánkban több mint húszezer méhész van, mi több, Magyarország Spanyolország és Románia után a harmadik legnagyobb mézelőállító ország az EU-ban. A magyar méz 76 százaléka nyugat-európai export, versenytársa azonban nem a minőségi európai méz, hanem a hamisított, silány kínai mézutánzat. Ez a megtévesztés nem csak a fogyasztókra és a magyar méztermelőkre nézve veszélyes, de a méhek „munkáját” is veszélybe sodorja.
– Az EU határain kívülről érkező méz húsz százaléka hamisított. A nyugat-európai piacon a magyar, minőségi méznek szinte kizárólagos versenytársa a kínai, sziruphoz inkább hasonlító hamisítványtermék: ezek ellen fel kell lépni – mondta el Erdős Norbert, európai parlamenti képviselő szombaton, Pécsen. A mézhamisítványok kiszorítása érdekében fogalmaztuk meg a Méz-jelentést az Európai Parlament részére – folytatja –, mely több olyan javaslatot is tartalmaz, amely a magyar méhésztársadalom számára is fontos.
Az élelmiszeripar 76 százaléka, a zöldség-gyümölcs-ágazat 84 százaléka a méhek általi beporzástól függ, amit 90 százalékban olyan méhek végeznek, Amiket a méhészek gondoznak.
Nem új keletű a probléma
May Gábor, az OMME helyi képviselője felidézte, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület először 2004-ben tüntetett hat héten keresztül Brüsszelben az Ázsiából érkező hamisított mézek ellen. Az OMME ezért kiemelten támogatja a Méz-jelentést, mivel ennek köszönhetően első alkalommal foglalkozik „jelentés-szintjén” az Európai Parlament a méhekkel, a mézzel, a méhek természetben betöltött nélkülözhetetlen szerepével.
– Ez a jelentés nem csak a méhészeti érdekeket védi, hanem a biodiverzitás fenntarthatóságát is, hiszen minden harmadik falat élelmiszer a méhek megporzó munkájának köszönhető – tette hozzá May Gábor.
Pécsen és a régióban is fontos beruházások kezdődnek
Nagy Csaba, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, közel 70 milliós projekt keretein belül magyar és horvát méhészek piacra jutását segítik majd elő – de nem ez az egyetlen méhészeket segítő intézkedés a régióban.
– A megyei önkormányzat 2,2 milliárd forintos programot indít, aminek köszönhetően a megye tíz településén fejlődhetnek, korszerűsödhetnek a helyi piacok – mondta el Nagy Csaba. Hozzátette, mindemellett elindul a baranyai méhészek által megálmodott Iskolaméz program is, mely által általános iskolások juthatnak helyi termelői mézhez heti egyszer.
A programnak köszönhetően egy új, hárommillió forintos csomagolástechnikai gépet üzemelnek be Vajszlón, ami lehetővé teszi, hogy helyi méhészetek termékei juthassanak el a baranyai kisiskolásokhoz.
– Az Iskolaméz programmal nem csak munkahelyeket fogunk teremteni, hanem remélhetőleg országos példát is fogunk mutatni – fogalmazott Nagy Csaba.
