Kínait is oktatnak idegen nyelvként jövő szeptembertől a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban, az erről szóló megállapodást Zalay Szabolcs az iskola és Hamar Imre, az ELTE Konfuciusz Intézet igazgatója csütörtökön írta alá a baranyai megyeszékhelyen.
Zalay Szabolcs az MTI érdeklődésére elmondta: az intézetnek köszönhetően egy évre anyanyelvi tanár érkezik Pécsre, akinek a gimnázium biztosít lakást. A pedagógus a tervek szerint heti tizenhat órában oktat kínait, ebből tizenkettőben összesen 20-25 gimnáziumi tanulót, négy órában egyetemi hallgatókat képez majd.
Az igazgató utalt rá, a Leőweybe mintegy ezer diák jár, akik angolt, németet, franciát, spanyolt és oroszt is tanulhatnak. A kínai nyelvoktatás ötletét az intézmény egyik magyartanára adta, aki megtudta, hogy az iskola két volt diákja a Konfuciusz intézeten keresztül nyert ösztöndíjjal tartózkodik a Távol-Keleten, és javasolta, vegyék fel a kapcsolatot a kínai nyelv és kultúra népszerűsítésével foglalkozó intézettel.
Zalay Szabolcs szerint a magyar fiatalok számára a kínai nyelv ismerete hozzájárulhat a kelet felé való nyitáshoz, a misztikusnak tűnő keleti kultúra megismeréséhez, de emellett komoly gazdasági haszna is lehet. Úgy vélte: aki tud kínaiul, annak biztosan lesz állása.
Szabados Péter, a Leőwey angol-spanyol-történelem szakos tanára azt mondta: a gimnáziumban évtizedek óta tanítanak idegen nyelveket és ennek idegen nyelvű publikációk, ösztöndíjak, külföldi álláslehetőségek vonatkozásában nagy sikere van. Úgy vélte, a nyelvtanulás ezen kívül azért is hasznos, mert alakítja, formálja a tanuló személyiségét. pozitívan befolyásolja tevékenységét.
A pedagógus szerint a kínait mindenki nagyon nehéz nyelvnek tartja, de eredményes tanulása elsősorban szorgalom kérdése.
Petrovits Roberto, a gimnázium 9. osztályos tanulója az MTI-nek azt mondta, franciául, angolul és spanyolul már beszél, ennek ellenére szeretne részt venni a kínai nyelvoktatáson is.
A 14 éves fiú ezt azzal indokolta, hogy Kína gazdasági nagyhatalom, ebből adódóan a kínai nyelv ismerete később növelheti elhelyezkedési esélyeit a munkaerőpiacon. Azt hallotta azonban, hogy nem lesz könnyű dolga, három-négy év intenzív tanulásra is szüksége lehet ahhoz, hogy elolvasson egy kínaiul írt újságot.
Komlósi László Imre, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) általános rektorhelyettese arról szólt, hogy az egyetemen rendszeresen folyik koreai és kínai nyelvoktatás, az anyanyelvi oktatók biztosítása azonban nehézségekbe ütközik. A felsőoktatási intézmény ezért is ragadja meg az alkalmat, hogy e téren együttműködjön a Leőweyvel.
Elmondta, a PTE Bölcsészettudomány Karán két csoportban összesen 26 hallgató tanul kínait, a Pécsre érkező kínai lektor munkájával az ő eredményesebb képzésükhöz is hozzájárulhat.
A rektorhelyettes közölte: mivel a kínai nyelv egyre fontosabbá válik, az egyetem vezetése szeretné, ha a hallgatók az európai mellett ezt, vagy más ázsiai nyelvet is választanának, mert ezzel számos ösztöndíj-lehetőség nyílik meg számukra.
Komlósi László megjegyezte, az egyetemen kínaiul tanulók 25-30 százaléka tesz középfokú nyelvvizsgát. Többségük akkor, amikor már diplomát szerzett és kínai vállalatoknál helyezkedett el.
Hoppál Péter, a pécsi önkormányzat oktatási és kulturális bizottságának fideszes elnöke azt hangsúlyozta: a város támogatni kívánja ezt az úttörő kezdeményezést annak reményében, hogy hozzájárulhat a Kínával való gazdasági kapcsolatok erősítéséhez.
