A Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályának csapata még októberben járt a Jakab-hegyen, ahol két új depólelet előkerülése örvendeztette meg őket. A részletekről és egy fontos felfedezésről közösségi oldalukon számoltak be.
Mint írják, a 2. számú szándékosan földarabolt karperecekből és egy tokos baltából álló bronzdepó egyértelműen a késő bronzkori urnamezős kultúra településéhez kapcsolódik. A depót egy nagyméretű, hasáb formájú kő alá rejtették, ami nagyjából 20 centiméternyire magasodott ki a földből.
Az 1. számú depó, ami 29 darab, egyenként 2,5-3 kilogrammos vasbucát tartalmazott, valamelyik vaskori megtelepedéshez köthető, vagy a halomsírokat és a földvárat építő kora vaskori Hallstatt kultúrához, vagy pedig a késő vaskori La Tène kultúrához – közli a JPM Régészeti Osztálya.
A vasbuca a vastárgyak készítésének egyik első lépéseként jön létre: a kohósított ércet szivacsos szerkezetű cipóvá tömörítik össze. Ez könnyebben szállítható, mint a nyers vasérc, később majd kovácsolással készülnek belőle a tárgyak.
A kutatók hozzáteszik, a depó felfedezése azért is különösen meglepő, hiszen eddig a Jakab-hegy területéről kovácsműhelyre utaló nyomokat nem ismertek a szakemberek.
További részletek és képek alább, az eredeti posztra kattintva olvashatók.
Nemrég egyébként arról is beszámoltunk, hogy mennyi kincs bukkant elő a mohácsi csata színhelyén: a kutatók két nap alatt közel 30 hektárt jártak be és 590 fémtárgyat gyűjtöttek, köztük a harc korszakának megfelelő érméket, fegyvereket és viseleti elemeket.
