Addig nincs gond, amíg a csecsemő anyatejet eszik. A helyzet akkor kezd bonyolódni, amikor már másféle táplálékra is szüksége van a babának. Ilyenkor jön a dilemma, kinek a tanácsát fogadja meg az anya?
„Félévesen már paprikás krumplit ettem, mégis ember lett belőlem!” Ehhez hasonló felcsattanásokat gyakran hallhatnak a fiatal anyukák maguk körül. A csecsemő megszületése utáni egyik legnagyobb dilemmát, a hozzátáplálást ugyanis nem minden ismerős vagy rokon veszi elég komolyan.
A kezdő anyuka ráadásul eltérő tanácsokat kap. Mást mond a nagymama, a kismama édesanyja, anyósa és a szomszéd Ica néni. Lehurrogják a védőnőt és a szakkönyveket, csak azt hajtogatják, hogy „Bezzeg, az ő idejükben…!”
Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy az anyatej mellé mikor kerülnek fel a listára a különböző alapanyagok – figyelmeztet Tarcai Ibolya védőnő.
– A tehéntej túl korai bevezetése például cukorbetegséghez és allergiákhoz vezethet a későbbiekben. A hangsúly itt a későbbiekben szón van. Egy nem megfelelő időpontban odaadott táplálék nem másnap, vagy harmadnap okoz gondot, hanem évek múlva – teszi hozzá a szakember.
Az ajánlások persze időről időre változnak. Húsz-harminc éve például már 2-3 hónapos gyerekeknek is készítettek lisztes ételeket, nemrég viszont egyéves kor alatt kifejezett liszttilalom volt. A legújabb szakvélemények pedig úgy szólnak, hogy 4-7 hónapos kor között az anyatejjel táplált csecsemőknél kis adagokban, fokozatosan lehet hozzászoktatni a szervezetet a búzaliszthez, és így – úgy tűnik – kevesebb lesz az ételérzékenység felnőtt korban.
A lényeg tehát az, hogy érdemes mindig a védőnőkre, szakemberekre hallgatni, hiszen ők azok, akik a legújabb kutatásokkal kapcsolatban képben vannak.
– Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a világ is változik körülöttünk. Húsz-harminc éve, vagy még korábban sokkal tisztábbak, adalékanyagoktól mentesebbek voltak az élelmiszereink, így jóval ritkábban fordult elő csecsemőkori allergia, ma meg már az a meglepő, ha nincs. A vízből, a levegőből és az anyai szervezetből is jut méreganyagokhoz a csecsemő, és ha ezt még nem feldolgozható tápanyagokkal is terheljük, akkor fokozódhatnak a negatív reakciók – magyarázza a védőnő.
A külföldi babakönyvekkel is érdemes vigyázni, a magyar szakmai ajánlások ugyanis óvatosabbak és szigorúbbak, mint az Európai Unió más területein napvilágot látott irodalmak. Vannak például olyan országok, ahol a csecsemők szervezete jobban bírja a halhúst, és 6-7 hónaposan már fogyasztják. A hazai szakemberek azonban egyéves kortól ajánlják a halat, a tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy allergia lép fel a későbbiekben. Tarcai Ibolya azt tanácsolja, hogy a mi éghajlatunkon megtermelt friss zöldség és gyümölcsféléket részesítsük előnyben, és kerüljük az egzotikumokat.