Nem éppen kellemes élmény, ha az embert elbocsátják, főleg, ha úgy történik az elválás, hogy nem teljesen érhetőek az okok. Ha részegen megyünk a munkába vagy fatális hibákat vétünk, akkor minden bizonnyal bennünk lesz a hiba, ám vannak olyan helyzetek, amikor a dolgos embert nem rúghatja ki a főnök.
Rengeteg rémtörténet terjeng a munka világában rejtélyes kirúgásokról, látszólag felháborító és érhetetlen elbocsátásokról. A képlet azonban nem annyira bonyolult, ezért érdemes felvérteznünk magunkat kellő tudással, ha betesszük a lábunkat a munkaerőpiacra. Dr. Berkéné dr. Porpáczy Szilvia pécsi munkajogi és Európa-jogi szakjogász tanácsait érdemes megfogadnunk.
Tudnunk kell, hogy miért!
Ha a munkáltató megszünteti a munkavállaló munkajogviszonyát, vagyis kirúgja, akkor azt minden esetben írásban meg kell indokolnia, amiből világosan ki kell derülnie, hogy mi volt az elbocsátás oka. Ez azt jelenti, ha nem tudjuk, hogy mi miatt kell csomagolnunk, akkor valami bűzlik! A munkavállaló számára mindig világossá kell tenni, hogy miért nincs szükség a szolgálataira a továbbiakban.
Dr. Porpáczy Szilvia elmondja, hogy az elbocsátás indoka többféle lehet: egyrészt kirúghatnak, ha magatartásunk nem megfelelő: összeférhetetlenek vagyunk a munkatársakkal, feletteseinkkel, vagy nem vagyunk munkára képes állapotban, például másnaposan, kábítószer hatása alatt jövünk be a munkahelyre. Képességünk is lehet kifogás, például ha a munkát nem az elvárható szakértelemmel és gondossággal látjuk el, végül, de nem utolsósorban átszervezés, létszámcsökkentés és átalakulás is jelentheti a munkánk végét.
Vannak azonban olyan esetek, amikor az alkalmazott „védett”. A szakember elmondja, hogy a munkavállaló úgynevezett felmondási védelem alatt áll terhesség, szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint lombikbébiprogramon való részvétel esetén – ez utóbbi esetben a program megkezdésétől számított hat hónap alatt. Figyeljünk arra, hogy ezekről a körülményekről kötelesek vagyunk tájékoztatni a főnököt, ha ezt mégsem tesszük meg, mert mi magunk is csak a felmondás után tudjuk meg, főnökünk 15 napig még visszavonhatja a felmondást.
Persze ezeken a helyzeteken kívül is vannak „kiskapuk”. Mint ahogy korábban megírtuk, egy pécsi édesapát gyes alatt „rúgtak ki” úgy, hogy áthelyezték egy 100 kilométerre levő városba, aminek természetesen nem tudott megfelelni a gyesből visszatérve.
Ha mégis megtörtént a baj, de ködösek az események
Dr. Porpáczy Szilvia szerint ha jogtalannak érezzük az elbocsátást, elmehetünk a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra, ahol az intézkedés ellen keresetet terjeszthetünk elő a munkáltató mint alperes ellen. Lehet kérni, hogy a munkáltató térítse meg a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt, amely maximum 12 havi távolléti díj összege lehet.
Van, hogy a bíróság a munkaviszonyt helyre is állíthatja, ha a menesztés az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, például valakit a származása, neme, vallása miatt rúgnak ki.
[su_quote]
Holnap már nem is kell jönni dolgozni!
[/su_quote]
Az azonnali hatályú felmondást a főnök és az alkalmazottak is bevethetik, ha rendkívül kényelmetlen a helyzet. Munkáltató akkor teheti ezt meg, ha alkalmazottja szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi – látja, tudja előre, hogy rosszat csinál, de bízik benne, hogy nem derül ki – vagy úgy viselkedik, amivel a munkát lehetetlenné teszi.
A pécsi szakember elmondta hogy az új Munka Törvényköve jelentősen leszűkítette a követelések lehetőségét, ezért a munkáltatók inkább bevállalják a jogellenes megszüntetést és kifizetik az ezzel járó büntetést, csak ne kelljen tovább dolgozni az elbocsátott egyénnel.
