A kistérségek pályázati rendszerének átláthatóságát célozza az LMP legújabb törvényjavaslata. A zöldpárt két baranyai országgyűlési képviselője, Keresztes László Lóránt és Hohn Krisztina erről a problémakörről tartott sajtótájékoztatót Pécsett Besence polgármesterével, aki személyesen érintett a kérdésben. A politikusok mondandóit ezúttal sem hallgatta meg egyetlen ellenzéki sajtóorgánum sem.
– A kormány 2010-ben minden lehetőséget megkapott rá, hogy felzárkóztassák az elődeik által tönkretett kistérségi falvakat. Nem éltek vele, azóta minden szempontból romlottak a körülmények: a közlekedés, a számukra létfontosságú úthálózat és a szolgáltatások minősége, ez pedig a demográfiai folyamatokban is jól szemmel követhető, népességcsökkenés, elvándorlás van – mondta el Keresztes, az LMP társelnöke.
A politikus szerint most aktuális kérdéssé vált az önkormányzatok finanszírozása, ugyanis több falu megkereste őket azzal a panasszal, hogy irreleváns indoklással utasították el támogatási kérelmüket, vagy egyáltalán indoklás nélkül történt ez. Szerintük ez a rendszer átláthatatlan, politikai alapon születnek meg a döntések.
– Most Hohn Krisztinával egy törvényjavaslatot nyújtunk be, hogy az önkormányzatok támogatási rendszere legyen átlátható, világos indoklással történjen. Én pedig egy közérdekű adatigénylést nyújtottam be a Belügyminisztérium felé, hogy láthassuk, hány település milyen mértékben kapott – avagy nem kapott – támogatást, pontosan melyik települések voltak ezek, és milyen indoklással történt az elosztás. Ugyanis egyre erősebb a gyanúnk, hogy bizony politikai szempontok érvényesülnek a döntéshozatalkor – nyilatkozta a társelnök.
Ignácz József, a Baranya megyei Besence község polgármestere az alig több, mint százfős kistelepülésen szerzett, támogatási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatairól számolt be.
Elmondta, a szomszédos településsel együtt Besence is hasonló összegekre pályázott ugyanazokra a támogatásokra. A szomszéd településnek sikerült nagyobb összegekre szert tennie, míg Besence egy fillért nem kapott. Különösebb indoklás nélkül történt mindez – arra utalhat, hogy politikai alapon nem ítélték meg számukra az igényelt támogatást.
A faluromboló politikával kapcsolatban feltettük a kérdést, ha mindez így van, hogyan válhatott a vidék, a kistérségek a kormánypárt egyik legnagyobb bázisává.
Keresztes Lóránt szerint erre a kérdésre válaszolva érdemes megvizsgálni azt a sok százezer szavazót, akik leginkább a vidéki térségekből vándoroltak ki külföldre jobb lehetőségek érdekében. Az ő körükben a Fidesz csupán mikropártként volt jelen a választásokkor.
Hohn Krisztina elmondta, a propaganda is sokkal erősebb a kistérségekben, ahová nem jutnak el az ellenzéki sajtótermékek, sok helyen nincs internethozzáférés, csak a M1, M2 csatornák foghatóak, sok az idős.
Egyébként ma már szinte minden térségben teljes a lefedettség, online hozzá lehet férni a legtöbb ellenzéki médiumhoz, úgy mint az Index, a HVG, a 444.hu, a 24.hu. Valamint a kormányellenes RTL Klub szintén mindenhol fogható, de sokan a szintén ellenzéki ATV-ből tájékozódnak.
Az LMP sajtótájékoztatóján – nem először – egyetlen ellenzéki sajtóorgánum sem jelent meg. Sőt az MSZP-P-s politikus mozgalmának fórumán „panelbeszélgetőként” megjelenő és később egyfajta Mellár Tamás ügyvédjeként fellépő SzabadPécset még fel is hívták a tájékoztatón, hogy elfárad-e a sajtókonferenciára, ám még így sem jelent meg.
Mondanivalója során Keresztes többször is hangsúlyozta, a szóban forgó problémakörnek minél több emberhez kellene eljutnia, ebben lenne nagy szerepe az ellenzéki médiának.
