Mit érdemes higgadtan végiggondolnia a tájékoztatást közzé tevő vállalkozónak?
Üzletfelekkel szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok
Ha üzletfelekről (legyen az megrendelő, vevő, igénybevevő, vagy felhasználó) van szó, tilalmazott a döntésük tisztességtelen befolyásolása, a velük szembeni megtévesztő magatartás. Tilos az üzletfelek választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása is. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását. Az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmát a versenytörvény tartalmazza.
Önellenőrző lista
Rendelkezésre áll-e bizonyíték a reklám megjelenésekor? A tájékoztatás alkalmazásának teljes időtartama alatt igaz az állítás?
Egészségre hatás/gyógyhatás állításakor:
– étrend-kiegészítő, élelmiszer esetén egészségre gyakorolt hatás állításakor az Európai Bizottság által engedélyezett közösségi listán szerepelnek, vagy az EB által még nem értékelt állítások esetén az EFSA által kezelt úgynevezett konszolidációs listán szerepelnek, vagy a vállalkozás egyedi kérelem benyújtásával az állítás listára történő felvételét kérte;
– gyógyhatás állítás étrend-kiegészítő, élelmiszer esetén tilos;
– kozmetikumok esetében állnak-e rendelkezésre tudományosan elfogadott bizonyítékok?
– vény nélkül kapható gyógyszerek estén az állítások az alkalmazási előírással összhangban vannak-e;
– orvostechnikai eszköz esetén a termék dokumentációja, klinikai értékelése alátámasztja-e az állításokat.
Van-e egyértelmű tilalom az állítás közzétételére? Például nem állítja-e a reklám, hogy milyen ütemben/mennyit lehet fogyni? Vagy nem tulajdonít-e élelmiszernek gyógyhatást?
Akció hirdetése esetén rendelkezésre áll-e megfelelő árukészlet, van-e helyettesítő terméke? A korábbi akció, értékesítés eredményei alapján is elég lesz-e a megrendelt mennyiség?
A reklámban látható nem akciós árat tényleg alkalmazták-e korábban? A korábbi árat ésszerű ideig (pl. nemcsak 1-2 napig) alkalmazták-e?
A tájékoztatás szövege olvasható-e? Minden esetben látszik-e megfelelően minden releváns információ, „apró betű”?
Ha vannak nem hirdetett kiegészítő feltételek, azok nem módosítják-e lényegesen az ígért árat, kedvezményt?
Az „akár” szócskával jelzett terméktulajdonság (pl. ár) széleskörűen elérhető-e, nemcsak néhány fogyasztónak?
Látható-e, hogy az akciós ár/kedvezőbb ár mikortól/meddig elérhető?
A „legolcsóbb” ár vagy más piacelsőségi állítás igazolható-e?
Ha „ingyenes” az ajánlat, valóban nem kell az elkerülhetetlen költségeken felül további ellenszolgáltatást fizetnie a fogyasztónak?
Ha ismert személlyel hirdetek és Ő ezért ellenszolgáltatást kap, feltüntetem-e, hogy ez fizetett hirdetés?
Gyakran feltett kérdések a vállalkozók részéről
1. A GVH tényleg elvárja, hogy a teljes ÁSZF az óriásplakáton legyen?
A vállalkozások szabadon választhatják meg az alkalmazott kommunikációs eszközöket, határozhatják meg (az eszköz figyelembe vételével is) azok tartalmát, ugyanakkor felelősek azért, hogy a tájékoztatásuk a jogszabályoknak megfelelő legyen, és ne alakulhasson ki a termékről/szolgáltatásról a fogyasztóban a valóságtól eltérő kép. Ezért fontos, hogy az az adott kommunikációs eszköz (így például óriásplakát) valamennyi, a főüzenethez tartozó információt jelenítsen meg, de ez jellemzően nem jelenti azt, hogy az általános szerződési feltételek, ÁSZF teljes szövegét szükséges lenne a reklámban feltüntetni.
2. A GVH kiad állásfoglalást, hogy rendben van-e a gyakorlat?
A GVH-nak nincs lehetősége, hogy előzetesen véleményezze a magatartásokat, kommunikációs anyagokat. Ugyanakkor, még ha versenyfelügyeleti eljárást indít is, a GVH figyelembe veszi a megfelelés érdekében tett erőfeszítéseket. Az érdemi erőfeszítést, illetve annak megtételét az eljárás alá vontnak – a megfelelő dokumentáció benyújtásával – bizonyítania kell. Az erőfeszítés akkor tekinthető érdeminek, ha az eljárás alá vont megfelelően igazolni tudja, hogy az érintett kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatban – a megfelelés szándékával megkeresett – tőle független, szakmai szervezetet vagy személyt (ügyvédet, ügyvéd irodát), aki – az alkalmazandó jogszabályokkal és a GVH gyakorlatával nyilvánvalóan nem ellentétes véleményt adott számára.
3. A GVH szerint ez már rendben?
A GVH csak abban az esetben tud módosított tájékoztatásról, gyakorlatról véleményt adni, amennyiben – eltiltásra, kötelezésre figyelemmel – utóvizsgálatot indít, vagy amennyiben új versenyfelügyeleti eljárás indítása válik szükségessé. Így például módosított reklámok tartalmáról sem ad ki véleményt, hogy már megfelelőek-e: sem a folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárásban, sem attól függetlenül.
4. Miért nem jó, amikor ott van alul apró betűvel?
Amennyiben a tájékoztatás egy része apró betűvel, és nem észlelhetően szerepel a kommunikációban (pl. televíziós reklám, óriásplakát esetén), a GVH álláspontja szerint éppen az észlelés hiánya miatt nem válik a fogyasztónak címzett üzenet részévé, így nem is vehető figyelembe, mint olyan információ, amely eljutott volna a fogyasztóhoz.
5. „Csak az FB-ra raktuk ki”, ez kereskedelmi kommunikáció?
Igen, attól, hogy közösségi médiában – akár FB, Twitter posztként, vagy blogon – jelenik meg egy tájékoztatás, vélemény, attól még kereskedelmi kommunikációként minősül, és ezen jellegének felismerhetőnek is kell lennie. Érdemes ennek kapcsán azt is figyelembe venni, hogy a saját honlapon idézett, hivatkozott fogyasztói vélemények szintén reklámként minősülnek.
6. „Csak a megbízó felel”, miért keresett meg a hatóság?
Lehetséges, hogy csak adatkérés miatt, mivel például más forrásból nem állnak rendelkezésre adatok a megjelenésekről, brief-ekről. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy média-, reklámügynökség, vagy egyéb vállalkozások ne lehetnének felelősök a megvalósult és kifogásolt kereskedelmi gyakorlatért. Amennyiben például a megjelenítés módjából nem látszik, hogy például egy cikk fizetett, és nem szerkesztői tartalom, abban az esetben média, reklámügynökség, egyéb vállalkozások is felelhetnek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért.
7. Senki nem szenvedett fogyasztói kárt, mégis eljárás alá vontak, miért?
A Gazdasági Versenyhivatal eljárásának nem feltétele, hogy a fogyasztók nagy tömege (vagy akár csak egyetlen fogyasztó is) szerződést kössön a kereskedelmi gyakorlatot megvalósító vállalkozással, és ebből kára keletkezzen. Az eljárás megindításához önmagában az is elegendő, hogy a vállalkozás részéről vizsgált magatartás „csak” alkalmas lehet a fogyasztó ügyleti döntésének befolyásolására, torzítására.
8. Szerintem nem releváns a GVH kérdése, miért kell rá válaszolnom?
A jogi szabályozás értelmében a GVH bárkitől, bármilyen körben jogosult a tényállás feltárásához adatot, információt kérni. Bírósági döntésekkel is megtámogatottan, a megkeresett vállalkozás nem mérlegelheti, hogy álláspontja szerint az adott kérdés a tényállás feltárásához szükséges-e vagy sem. Amennyiben nem így jár el, eljárási bírság kiszabását kockáztatja.
9. Miért nekem kell igazolni az állítás valóságtartalmát, miért nem a hatóság bizonyít?
Amennyiben a GVH valótlan (vagy hamis színben feltüntetett valós) tartalmú állításokat azonosít, a bizonyítási teher a jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel megfordul. Éppen ezért fontos, hogy a vállalkozások az általuk alkalmazott állítások valóságtartalmát már a kereskedelmi gyakorlat közzététele során igazolni tudják a megfelelő mennyiségű és minőségű bizonyítékokkal.
10. Miért fontos az üzleti titokkal kapcsolatos nyilatkozat megtétele?
Alapvetően a vállalkozások feladata, hogy üzleti titkaikat harmadik személyekkel szemben megvédjék, annak titokban tartásáról gondoskodjanak. A GVH bár kiemelten nagy figyelmet fordít az üzleti titkok védelmére, azonban az üzleti titok védelméről csak úgy tud megfelelően gondoskodni, ha a kérelmező megfelelő részletességgel, jól átgondoltan, kellően indokoltan, az eljárás megfelelő szakaszában terjeszti elő ilyen irányú kérelmét. Amennyiben valamely vállalkozás egyáltalán nem terjeszt elő üzleti titokra vonatkozó kérelmet, előfordulhat, hogy működésével kapcsolatban az eljárást lezáró döntésben olyan adat fog megjelenni, melyet igazából nem akart a nagyobb nyilvánosság elé tárni.
—
Ingyenes fogyasztóvédelmi és versenyjogi tanácsadás Pécsen
A Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda (GVTI) csapata díjmentesen segít a pécsieknek fogyasztóvédelmi és versenyjogi problémáik megoldásában. A GVTI fogyasztóvédők célja az, hogy segítsék a tudatos döntéshozást, és a panaszok rendezését. Sikeresebb a panaszkezelés, ha a fogyasztók és vállalkozók tisztában vannak problémájuk jogszabályi hátterével. Ezeknek a jogoknak a megismerésében és panaszlevél megírásában segít teljesen díjmentesen, – a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából, vele együttműködésben dolgozó, – Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda.
Szakterületeik: megtévesztő reklámok, szavatosság és jótállás, üdülési jog, termékbemutatók, közüzemi szolgáltatások, internetes vásárlások, jelentős piaci erővel való visszaélés, utazási szerződések, légi utasok jogai, üzletfelek megtévesztése.
Elérhetőségek:
7621 Pécs, Apáca u. 15. I. em. 8.
Tel: +36 30 748 9147
E-mail: pecs@versenyugyi- tanacsadoiroda.hu
Nyitvatartás:
Hétfő: 12.00–16.00
Kedd: 9.00–13.00
Szerda: 12.00–16.00
Csütörtök: 9.00–13.00
Péntek: Zárva
(x)
