Fegyvereket követelő férfiak gyűltek össze szombaton Bengázi egykori bírósága előtt az átmeneti hatóság központjánál – jelentette Al Ghaoui Hesna, az MTI Hírcentrum tudósítója a kelet-líbiai Bengáziból.
A hírekre, hogy a kormányerők egyszerre több várost próbálnak visszafoglalni, egyre több civil dönt úgy az ország keleti részén, hogy beáll az újonnan szervezett katonai egységekbe. A férfiakat az átmeneti hatóság képviselői Adzsdábíjába és Bregába irányították, ahol rövid kiképzést kaphatnak, és ott osztják ki a kormány egykori raktáraiból szerzett fegyverkészleteket. Egy ilyen raktárnál volt pénteken este óriási erejű robbanás Bengázi közelében.
Az MTI Hírcentrum stábja a helyszínen járva óriási pusztítást látott. A helyiek szerint hatalmas kiterjedésű területen legalább 62 fegyverraktár van, részben földbe vájt bunkerekben, részben pedig hangárokban, kőépületekben. A robbanástól a legtöbb épület összeomlott, több pedig teljesen megsemmisült. A telepen három óriási kráter is tátong, és fémhulladék terítette be az egész környéket. A földön mindenhol lőszerhüvelyek, robbanószer-maradványok, szétégett légvédelmi ágyuk, töltények hevernek, volt, ahol fel nem robbant kézigránátok is hevertek.
Amikor a Hírcentrum stábja szerdán a helyszínen járt, már akkor elkezdték a raktárak kiürítését egy esetleges légicsapástól tartva. A készleteket kisteherautókon és személyautókon hordták el Bengáziba, Adzsdábijába és Bregába. Az összes fegyvert azonban nem sikerült elszállítaniuk.
Szombaton a környékről mintegy 50 férfit toboroztak, hogy a romos épületekből elhordják a még használható készleteket. De beindult a roncsturizmus is – a környező településekről sorra érkeztek az emberek, hogy megnézzék az eddig lezárt raktárkomplexumot, és szétégett, megolvadt lőszermaradványokat szedjenek össze a földről.
A robbanás okáról még most is ellentmondásos hírek vannak. A helyszínen egy ezredes, Muhammad Hadije azt mondta, hogy Kadhafi erői feltehetően rakétákkal támadtak a raktárra. Mások szerint kormányerőket támogató emberek szivárogtak be. Egy szemtanú egy Toyota dzsipet látott a telepre hajtani, majd egy kisebb tüzet látott, amely gyorsan terjedt, és szerinte ezután következtek a robbanások. Van, aki eközben balesetről beszél.
Eközben a döntéshozatal felgyorsítása és egyszerűsítése érdekben három tagú válságbizottságot állított fel szombaton Bengáziban a felkelők által létrehozott Líbiai Nemzeti Tanács. A február 27-én megalakult tanács Mahmud Dzsebrilt, a demokratikus államért küzdő líbiai értelmiség egyik vezéralakját nevezte ki a katonai és külpolitikai ügyekben illetékes válságbizottság elnökévé. Omar Hariri lett a felkelők katonai vezetője, a külügyek irányításával pedig Líbia korábbi indiai nagykövete, Ali esz-Szavi foglalkozik. Hariri 1969-ben részt vett a Kadhafi elleni puccskísérletben, és később bebörtönözték emiatt.
A Líbiai Nemzeti Tanács – amelynek élén a Kadhafi-rezsim korábbi igazságügyi minisztere, Musztafa Abdel-Dzsalíl áll – szombaton tartotta meg első ülését. Közleményében hangsúlyozta, hogy koordinálni kívánja a Moammer Kadhafihoz hű erőkkel való szembenállást, leszögezte ugyanakkor, hogy nincs szó ideiglenes kormányról. Hozzátette azt is, hogy székhelyét Bengáziból Tripoliba kívánja áttenni, noha a főváros Kadhafi erőinek ellenőrzése alatt áll.
Mint Marosi Antal, az MTI-Hírcentrum Bengáziban tartózkodó tudósítója jelentette: a tanács felszólította a nemzetközi közösséget a Líbia feletti repülési tilalom bevezetésére. Moammer Kadhafit ily módon kell megakadályozni saját népének bombázásában, s emellett a légtér zárlatával kell megakadályozni azt is, hogy a Kadhafi oldalán harcoló idegen zsoldosok légi úton érkezzenek az országba. A nemzeti tanács ugyanakkor határozottan elutasította a külföldi csapatok esetleges líbiai beavatkozását. A nemzetközi közösséget felkérte arra, hogy nyújtson segítséget a humanitárius katasztrófa elkerüléséhez.
Abdel-Dzsalíl a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy a tanács „Líbia egyetlen képviselőjének” nyilvánította önmagát. Kijelentette, hogy a testület továbbra is Abder-Rahmán Mohamed Salgamot tekinti az ország ENSZ-nagykövetének. A nagykövet és a líbiai ENSZ-képviselet munkatársainak többsége február végén szakított a Kadhafi-rendszerrel, ezért Kadhafi leváltotta a nagykövetet, és helyére Ali Abdesz-Szalám Trikit nevezte ki pénteken.
A Líbiai Nemzeti Tanács a „felszabadított keleti városok” képviselőiből áll.
