A migránsokhoz kapcsolódó bűnesetek száma egyre csak nő, miközben a probléma demokratikus megoldási lehetőségei nem igazán tűnnek működőképesnek – véli a PTE kriminológiai tanszékének vezetője, Kőhalmi László. A párizsi merényletek és migrációs áradat után soha nem volt még aktuálisabb a kérdés.
Nem első generációs bevándorlók voltak ugyan a fő elkövetői a párizsi merényleteknek, és Brüsszel Molenbeek negyedében leölt terroristák többsége sem most érkezett Európába, ám volt köztük olyan is, aki nemrég még Görögországban lépte át a határt. Ugyanakkor az évtizedekkel ezelőtt Európába érkezett migránsok gyermekei azok, akik nem találják a helyüket az öreg kontinensen, ezért radikalizálódnak.
Kőhalmi László, a PTE kriminológiai tanszékének vezetője szerint a migránsok között nemcsak jó emberek vannak, hanem bűnözők is. A schengeni övezetben így alakult ki egyfajta „mozgó bűnözés”, a bűnözők szabad európai áramlása, amelynek jelenleg nincs gátja. Olyan sok bűneset történik ma a határokon és a határokon belül is, amelyeket az államok nem tudnak kezelni – mondta.
Szerinte az ok az, hogy egész egyszerűen túl sok ember van a földön. Akik nem tudnak megélni saját túlnépesedett országukban, azok útnak erednek. A migráció a globalizáció során egyre jelentősebb méretet öltő népességrobbanás eredménye. Kutatók már a ’60-as évek végén előre látták, hogy ez a hirtelen népességnövekedés komoly gondokat fog okozni.
A tanszékvezető szerint hazánkban is több száz eljárást lehetett volna indítani napi szinten a migránsokkal kapcsolatos bűnesetek és jogsértések miatt, de csak pár tucatról lehet tudni. A laikusok viszont így elbizonytalanodtak, hiszen nem tudják biztosan, hogy mikor működik hazájuk igazságszolgáltatása és mikor nem.
A migráció és a kriminalitás összefüggései a kulturális különbségekből erednek – hangsúlyozta Kőhalmi. Az így kialakult súlyosabb és enyhébb kulturális konfliktusok esetében a legfontosabb kérdés a következő: kinek kell alkalmazkodnia kihez? Azok a migránsok, akik megérkeznek egy adott országba – például Németországba – és nem beszélik a nyelvet, nincs szakképesítésük, hasznosítható tudásuk, nem mindig szeretnék hosszú évek során bepótolni a hiányosságaikat. Akadnak köztük olyanok, akik gyorsan akarják áthidalni a hátrányukat okozó elmaradásaikat, ennek pedig egy módja van: a bűnözés.
Ma már tény, hogy a migrációs hullám nemzet- és közbiztonsági kockázatot jelent. Ezt a kockázatot totalitárius módszerekkel, rendeleti úton és demokratikus szellemben lefolytatott tanácskozásokkal, konszenzusra törekvéssel is meg lehetne oldani, csak épp az utóbbi megközelítés becsődölt – mondta Kőhalmi. Látszik ez Németország példáján is, nem hiába vannak olyan sokan Angela Merkel kancellár nyitott migránspolitikája ellen.
Azt pedig, hogy mit hoz a jövő, nem tudjuk biztosan – mondta a tanszékvezető. Az iszlám terrorizmus feltehetően továbbra is problémát fog jelenteni Európa országaiban, a migrációt és a nyomában járó bűnözést a politika továbbra is ki- és fel fogja használni saját céljaira, és ki fog alakulni az összeütköző civilizációk párbeszéde is. Az viszont problémássá teszi ezt a kommunikációt, hogy akik idejönnek, azok leginkább csak követelőznek.
