Budapesten és hat megyeszékhelyen – köztük Pécsen – működtetett irodát az a fogyasztói csoport, amelynek üzletkötői akár kétmilliós tiszteletdíjat is felvettek egy olyan hitelért, amit sohasem folyósítottak. Pesten hamarosan jelentős kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt összesen 19 személlyel szemben folyik per az ügy kapcsán.
A vádlottak 2009 szeptembere és 2012 decembere között fogyasztói csoportok szervezése címén törlesztő hitelt ígérve azt a látszatot keltették, hogy ügyfeleik kedvező feltételekkel, rövid időn belül jutnak kölcsönhöz. Félrevezető tájékoztatást adtak, azzal hitegették őket, hogy a szerződéskötést követő 30 napon, de legkésőbb 2-3 hónapon belül hitelt folyósítanak a részükre.
A kölcsön folyósítása nem történt meg, viszont az üzletkötők a megbeszélt hitel mértékétől függően ötvenezer és kétmillió forint közötti megbízási díjat kértek. A vádlottak a sértettek által befizetett összeg csaknem egészét – fiktív számlák igénybevételével – a gazdasági társaság számláiról felvették, majd szétosztották egymás között.
A vádlottak 3325 sértettnek összesen több, mint 700 millió forint kárt okoztak. Két évtől nyolc évig tartó szabadságvesztéssel sújthatják őket.
Lapunk megtudta: még egy éve is izzottak a fogyasztóvédelem vonalai a különböző fogyasztói csoportok szóban vállalt, ám be nem tartott ígéretei miatt. Ma már csak elvétve vannak új panaszok, viszont mostantól feltehetőleg teljesen bealkonyul a „kölcsönök” ilyen formájának. A pénzügyi szakember szerint pénzhez sem igen lehet jutni így.
– Három hónapig voltam tagja ilyen csoportnak, mert azt reméltem, gyorsan pénzt kapok. Legalábbis az ügynök ezzel hitegetett. Személyi kölcsönömtől akartam így megszabadulni, de három hónap után kiszálltam, mert a befizetett 110 ezer forint után sem kaptam meg a remélt egymillió forintot – mondja a huszonéves Varga Beáta, aki azóta sem látta pénzét. Feljelentést tett a csoport ellen, de még tart a nyomozás információi szerint.
Esete nem ritka, hiszen Pécsen is éveken át hirdettek kölcsönt olyanoknak, akik kerülték a pénzintézeteket, BAR-listások voltak, vagy gyorsan akartak pénzt szerezni.
– Nem hitellel kecsegtetik ezek a szervezetek az embereket. Nem a reklám szövege vagy a szóbeli tájékoztatás a döntő momentum, hanem a felek között létrejött írásbeli szerződés – figyelmeztet Morvai Gábor, a Pécsen az Apáca utcában is ingyenes pénzügyi tanácsadó irodát működtető hálózat sajtósa.
Mint mondta, a fogyasztói csoportba való belépéskor általában regisztrációs összeget és bizonyos mértékű „előtörlesztést” kérnek, ennek nagyságától teszik függővé, hogy milyen gyorsan történik meg a „kiutalás”. Tehát azzal kecsegtetik az embereket, hogy előbb fizessenek, majd várjanak türelmesen az igényelt pénz megérkezéséig. A szerződések viszont nem tartalmazzák, hogy pontosan mikor és mekkora összeget fog kapni az igénylő.
– Előfordul, hogy siettetik az ügyfeleket, az igénylők nagy számára vagy egyéb körülményre való hivatkozással, s megnehezítik a szerződés átolvasását. Ilyen helyzetben pedig soha semmit nem szabad aláírni – mondja Morvai.
Mi is kísérletet tettünk, hogy pénzt szerezzünk; az egyik hirdetés után telefont ragadtunk, de az ügynökök rögtön személyes találkozót kértek tőlünk, amikor a részletek iránt érdeklődtünk. Amikor a cégvezető elérhetősége felől érdeklődtünk, akkor pedig kapásból rávágták, hogy nem szeretnének szerepelni a sajtóban.
Egy új törvény 2014-től általánosságban megtiltja az új fogyasztói csoport létrehozását és az év elejétől nem lehet tagokat toborozni nyilvános felhívás útján sem, így abban lehet bízni, hogy teljesen eltűnnek az ilyen átverések.
A fogyasztói csoportok felügyeletét pedig a kormány a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságra bízta. A csoportszervezőknek a működő csoportokat január utolsó napjáig kell bejelenteniük a hatóságnál; ha ezt nem teszik meg, bírságra számíthatnak.
[box title=”Szegényeket vertek át”]Egy nemrégiben kirobbant ügyben háromezer embertől több mint százmillió forintot csalt ki a kilenctagú társaság. Az úgynevezett fogyasztói csoport többnyire nyugdíjasoktól és BAR-listásoktól szedett be pénzt úgy, hogy kedvezményes törlesztőrészletű hitelt ígért nekik, de a károsultak a kezelési díj és a részletek kifizetése után sem kapták meg a kölcsönt. Az ügyfelek az átlagosnál jóval kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, többnyire anyagilag megszorult, a hitelintézeti, banki, szolgáltatásokból kirekesztett fogyasztók voltak.[/box]
