Az LMP alternatív költségvetési javaslatával visszaadná azt a pénzt, amit az egykulcsos adóval a Fidesz elvett, segítene a devizahitelesek problémáin és új, válságálló munkahelyeket teremtene – jellemezte az ellenzéki párt szerdán bemutatott, mintegy 1500 milliárd forintos költségvetési átrendezést tartalmazó koncepcióját Scheiring Gábor.
Az LMP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője azt mondta, hogy a javaslat, amelyet a parlamentnek is be akarnak nyújtani, mind a bevételi, mind a kiadási oldalon körülbelül 750-750 milliárd forintos átrendezésről szól, így a hiány változatlanul három százalék alatt maradna.
A részleteket ismertetve közölte, hogy háromkulcsos adórendszert vezetnének be, megadóztatatnák a környezetszennyezést és véget vetnének a „pazarló adókedvezményeknek”. Emellett a párt egy ingatlanalap felállítását javasolja, amelybe a bankadót is becsatornáznák; egyúttal „jövőbemutató” beruházásokkal és célzott járulékcsökkentéssel új munkahelyeket hozna létre.
Scheiring Gábor a kilenc fejezetű programjukból kiemelte a 16, 36 és 40 százalékos kulcsokból álló adóelképzelésüket. Számításaik szerint ezzel 188 milliárddal több maradna a költségvetésben illetve az előző három kormány által bevezetett adórendszerekhez képest többet hagynának a keresőknél. Hangsúlyozta, hogy egyetlen réteg, a társadalom legjobban kereső egyötöde járna rosszabbul.
Kitért arra is, hogy megszüntetnék a „pazarló” adókedvezményeket, például a nagy cégeknek adott – véleménye szerint indokolatlan – társasági adókedvezményt és bevezetnék az úgynevezett zöldadót. Ettől a két lépéstől négyszázmilliárd forintos bevételt várnának.
Az LMP további 30 milliárd forinttal számol a vagyonosodási vizsgálatok kibővítésével.
Scheiring Gábor elmondta azt is, hogy ha a vény nélküli gyógyszerek áfakulcsát ötről 25 százalékra emelnék, azzal húsz milliárd forinthoz jutna a büdzsé.
Az LMP több lépcsőben bevezetné az útdíjat, amitől már rövid távon hatvanmilliárd forintot várnak illetve a teljesítmény és a környezetszennyezés nagysága alapján számolná ki az egyes gépjárművek adóját.
A bevételekből mintegy 200 milliárd forintos többletforrást juttatnának a közszolgáltatásoknak – mondta a képviselő, aki külön kiemelte a pedagógusok bérfejlesztési programját.
Vágó Gábor, a párt szóvivője egy ingatlanalap felállítását nevezte meg a hitelválságból kivezető út egyik legfontosabb elemének. Szavai szerint ebben a bankok is érdekeltek lennének, mert nem követelésbehajtó cégekkel jutnának a pénzükhöz, hanem a bankadó leírásával részt vehetnének a probléma megoldásában.
Kitért arra is, hogy a párt újraszabályozná a pénzügyi rendszert, amelynek során bevezetnék a kamatplafont, a banki hiteleket pedig a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamán rögzítenék. Egyúttal létrehoznák a magáncsőd intézményét.
A politikus elmondta, hogy a foglalkoztatottság növelését egy általános, illetve egy célzott, a leghátrányosabb régiókban élő képzetlen munkaerőre, az idősekre, a pályakezdőkre és a nőkre vonatkozó járulékcsökkentéssel oldanák meg.
Az MTI kérdésére, hogy a javaslatuk nem a hagyományos módon, a meglévő intézményi rendszerre lebontva készült, Scheiring Gábor azt felelte, hogy a szakemberek szerint a jelenlegi költségvetési struktúráról már régen át kellett volna állni programalapú szemléletre, ezért az LMP a büdzsé készítésekor a társadalom legfontosabb problémáiból indult ki, azok alapján fogalmazta meg a célokat és ezekhez rendelt eszközöket.
Arra a kérdésre, hogy minek alapján készítették számításaikat és mitől várják, hogy elképzeléseik teljesüljenek, azt felelte, hogy számos szakértőjük dolgozott a kiadványon. Hangsúlyozta: egy ellenzéki pártnak nem az a dolga, hogy olyan részletességű költségvetési javaslattal álljon elő, mint a kormány.
