Golyóálló mellénnyel felszerelt kommandósok kísérték a Pest Megyei Bíróság budapesti, Thököly úti épületébe a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozattal vádolt négy férfit a péntek délelőtt kezdődő büntetőtárgyalásukra – jelentette az MTI tudósítója a helyszínről.
A rendőrség már kora reggel forgalomkorlátozásokat vezetett be a környéken, és a bíróság hátsó bejáratához vezető utat lezárta. Az ottani parkolót a rendőrök szintén lezárták, a bíróság épülete körül egyenruhás rendőrök állnak. A négy, Hajdú-Bihar megyei férfi előzetes letartóztatásról 2009. augusztus 23-án, a Pest Megyei Bíróság budapesti, Thököly úti épületében működő Budakörnyéki Bíróság döntött, hasonló biztonsági intézkedések mellett.
Miután a négy, 2009. augusztus 21-i elfogásuk óta előzetes letartóztatásban lévő férfit szállító rendőrségi autók a bíróság épületének hátsó bejáratához gördültek, a megbilincselt vádlottak fekete ruhás kommandósok rendőrök gyűrűjében szálltak ki a járműből.
Hosszú sorokba rendeződve várakoznak az újságírók arra, hogy bejussanak az épületbe – jelentette a helyszínről péntek reggel az MTI tudósítója. Az előzetesen regisztrált újságírókat kettesével engedik be a biztonsági őrök, és a tűzszerészeti átvizsgálás után mehetnek be az épület legnagyobb, száz fő befogadására alkalmas tárgyalóterembe; ott egy elkülönített részen 35-en foglalhatnak helyet.
Több mint hetven újságíró, fotós és operatőr regisztráltatta magát a tárgyalásra, így lesznek olyanok, akik nem jutnak be a terembe. A hozzátartozók és az érdeklődők számára is fenntartott helyeket csak akkor foglalhatják el, ha azok üresen maradnak.
K. Árpádot, K. Istvánt, P. Zsoltot és Cs. Istvánt 2009. augusztus 21-én egy debreceni szórakozóhelyen fogták el. A négy férfit előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.
A Nemzeti Nyomozó Iroda több mint százfős külön nyomozócsoportja kilenc bűncselekmény ügyében folytatott eljárást: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, majd 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy ember halt meg, míg Nagycsécsen egy testvérpár, Tatárszentgyörgyön pedig egy 27 éves férfi és ötéves kisfia vesztette életét.
A romák elleni támadássorozat elkövetése mellett a Pest Megyei Főügyészség az első-, másod- és harmadrendű vádlott terhére rója azt is, hogy 2008. március 7-én egy vadászfegyverek eladásáról szóló hirdetés alapján Besenyszögön betörtek a hirdetést feladó házába, a sértettet két golyós és öt sörétes fegyver és lőszerek átadására kényszerítették. Ezekkel a fegyverekkel többször lőgyakorlatot tartottak, majd az elsőrendű vádlott július 2-án az egyik golyós vadászfegyverrel két lövést adott le a debreceni menekülttábor egyik épületének ablakára.
A monstre büntetőperben várhatóan 165 tanút és 30 szakértőt hallgatnak meg, s az ítélkezési szünetig 34 tárgyalási napot tartanak.
Frissítve (11:08)
A vádirat szerint a romák elleni támadásokkal vádolt négy férfi kifejezett ellenszenvvel vélekedett a romákról, közülük ketten szélsőséges nézeteket valló csoportosulások tagjai voltak, vonzódtak a fegyverekhez, így támadásaikat a személyes indíttatás és a romák közötti félelemkeltés motiválta. A hat halálos áldozatot követelő támadássorozattal vádolt, előzetes letartóztatásban lévő férfiak pénteken kezdődött büntetőperében a Pest Megyei Bíróságon az ügyész által ismertetett vádirat szerint a vádlottak úgy vélték, az igazságszolgáltatás nem tölti be megfelelően feladatát a cigány származású elkövetőkkel szemben.
A személyes sérelmeik és a kisebbségi csoportokkal szembeni ellenérzésük mellett a rendcsinálási elhatározásukban az olaszliszkai gyilkosság is nagy szerepet játszott.
Az első- és másodrendű vádlott testvérpár 2007 augusztusában részt vett a már jogerősen feloszlatott Magyar Gárda első tagjainak budapesti avatásán, de a szerveződést nem találták kielégítőnek az általuk sérelmesnek tartott társadalmi helyzet megoldására, ezért tervük megvalósításához – amely kezdetben a félelemkeltésre, majd a kifejezett személy elleni támadásra irányult – használatos fegyvereket rablással szerezték meg. A dokumentum szerint a vádlottak sem a cselekmények elkövetésének időpontjában, sem jelenleg nem szenvednek olyan betegségben, kóros mértékű személyiség- vagy tudatzavarban, amely képtelenné tette vagy korlátozta volna őket cselekményük következményeinek felmérésében.
A Pest Megyei Főügyészség Kiss Árpádot, testvérét, Kiss Istvánt, Pető Zsoltot, valamint Csontos Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják. A vádlottak közül csak Pető Zsoltnak volt korábban összeütközése a törvénnyel: 2007 áprilisában garázdaság miatt 40 ezer forint pénzbírságra ítélték.
A vádirat szerint a másodrendű vádlott Kiss Istvánnak már kamaszkorában többször volt összetűzése romákkal. Megverték, elvették a magnóját, 1999 januárjában pedig életveszélyes szúrt sérülést szenvedett egy verekedésben, s emiatt el kellett távolítani a lépét. A másodrendű vádlottban az a benyomás alakult ki, hogy a cigányok „bandákba tömörülve, következmények nélkül félelemben tarthatják környezetüket”, ezért a romákkal szembeni ellenséges érzülete miatt már 17 éves korában egy szkinhedcsoporthoz csatlakozott.
Rendszeresen járt a debreceni szurkolók kemény magját alkotó bőrfejűek által kedvelt sörözőbe, és itt ismerkedett meg a nála öt évvel fiatalabb Pető Zsolt harmadrendű vádlottal, aki szintén szkinhedkörökbe tartozott, de szélsőséges nézeteit idegenek előtt nem hangoztatta. Később csatlakozott a Véres kard nevű nemzeti érzelmű debreceni társasághoz.
Kiss István, aki az általános iskola felső tagozatát a dolgozók iskolájában végezte el, majd szakács képesítést szerzett, „szimpatizált az idegengyűlölő, kirekesztő, a nemzetiszocialista eszmékkel rokon ideológiával, és nyíltan felvállalta, hogy azonosul a rasszista eszmerendszerrel” – tartalmazza a vádirat. Eszerint személyes tárgyai, valamint a bőrére tetovált rajzok nemzetiszocialista jelképeket hordoztak.
Romaellenes beállítottsága később fokozódott. 2006-2007 környékén szakított addigi életmódjával: nem ivott és nem drogozott. A másodrendű vádlott nem volt katona, de érdekelték a fegyverek, militáns beállítottságú volt, és ezt a hétköznapi viselete is tükrözte. Kedvenc időtöltése volt az úgynevezett „airsoft” nevű harci és a háborús szerepjáték.
A cukrász végzettségű Pető Zsolt harmadrendű vádlott – akit ismerősei „Dezsőnek” vagy „Teddynek” szólították – vagyonőri munkája mellett fő elfoglaltsága a kutyatenyésztés volt: harci és őrző-védő kutyákat tartott egy hajdúszoboszlói telken. Mivel már fiatal kora óta gyűlöletet érzett a romákkal szemben, és vonzódott a fegyverekhez, valamint barátságban állt Kiss Istvánnal, és a testvérpár felvetésére hajlandóságot mutatott, hogy közreműködik a cigányok elleni erőszakos támadásokban.
Kiss Árpád elsőrendű vádlott, aki szakmát szerzett, majd leérettségizett, már az 1990-es évtől zenészkörökben mozgott, dzsesszkonzervatóriumba járt. Ott több roma hallgatóval jó kapcsolatba került, de testvérével ellentétben nem lépett be szélsőséges szervezetekbe, mert nem értett egyet azok céljaival, de osztotta Kiss István véleményét, hogy az igazságszolgáltatás nem megfelelően látja el feladatát a romákkal szemben.
Csontos István, akinek keramikus és hidegburkoló szakképesítése van, sorkatonai szolgálata után szerződéses katonaként szolgált: 2007 júliusától gépkocsivezetőként részt vett a koszovói KFOR-misszióban, de 2008 februárjában kérelmezte leszerelését; az év március elsejétől pszichiátriai betegség miatt katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánították. A negyedrendű vádlott is ellenérzéssel viseltetett a romák iránt, és internetes fórumokon ezt „Csontrabló” néven ezt jelezte is.
A nyomozás nem derítette ki, hogy ki volt az a negyedik ember, aki segített a romák elleni támadásokkal is megvádolt három férfinak a gyilkosságsorozathoz használt fegyverek elrablásában. Az ügyész a vádirat ismertetésekor azt mondta, Kiss Árpád, testvére Kiss István és Pető Zsolt a romák elleni támadássorozatuk végrehajtásához nem tudtak fegyvert vásárolni, mert nem volt rá elég pénzük, és nem akarták, hogy később azonosíthatók legyenek, ezért úgy döntöttek, internetes hirdetéseket böngészve magánszemélytől rabolnak fegyvereket.
A vádirat szerint a három férfi és egy eddig még ismeretlen negyedik társuk két, fegyverre hasonlító tárggyal 2008. március 7-én éjjel kirabolt egy besenyszögi vadászt, majd őt, a feleségét és két gyermekét megkötözte. A támadásban hét vadászfegyvert és 25 lőszert, valamint egy mobiltelefont vittek magukkal. A vád szerint ezekkel a fegyverekkel követték el kilenc településen az összesen hat halálos áldozatot követelő, romák elleni támadásokat.
Frissítve (14:04)
Az ügyészség szerint a nagycsécsi támadás volt a fordulópont: miután a támadók agyonlőttek egy testvérpárt, felmérték, hogy nincs visszaút, és még elszántabbakká váltak – derült ki a vádirat-ismertetéskor a romagyilkosságok miatt indított büntetőperben pénteken a Pest Megyei Bíróságon.
A hetedik vádpont szerint a Borsod megyei településen 2008 novemberében összehangolt támadást intéztek egy ház ellen. Molotov-koktélt hajítottak a kiszemelt épületre, majd az egyik támadó sörétes puskájával belőtt az égő ház ablakán. A lövésektől azonnal életét vesztette egy testvérpár. A tragédiát közelről látta a lakásban élő rokonuk, aki az egyik áldozat felesége, a másiknak pedig a testvére volt.
A támadás során Molotov-koktélt dobtak egy másik nagycsécsi házba is, amelyben két kisgyermek volt. Az elkövetők erre a házra is rálőttek.
