Egy államtitkár Somogyban haknizva bedobta, hogy „sok százmilliárdból” térségi fővárossá válhatna a 60 ezres, fideszes vezetésű somogyi megyeszékhely. Ugyanezt a „bezzegkaposvározást” Orbánék eljátszották már 1998 és 2002 között, akkor is Pécsnek címezve. Csakhogy a kommunikációs blöffön túl az a szomorú valóság, hogy Kaposvár népessége gyorsabban fogyott az elmúlt tíz évben, mint Pécsé.
Néhány nappal ezelőtt a kaposvári húsipari vállalat, a Kometa 99 Zrt.-vel a kormány stratégiai megegyezést kötött. A Magyar Narancs vette észre, hogy a ceremónián Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt mondta:
„Polgármester úr hamarosan a kormány elé hoz egy sok százmilliárdos fejlesztési tervet. Ha ez megvalósul, Kaposvár egy valóságos fővárosa lehet az egész tágabb térségnek.”
Az amúgy nem sok konkrétumot tartalmazó, elég homályosan megfogalmazott kijelentés előzménye, hogy a kormány nemrég Debrecennek is beígért egy vidéki nagyvárosi szinten hatalmas fejlesztési forrást. A Magyar Narancs szerint az Orbán-kormány a kudarcos tavaly őszi helyhatósági választások után „a kockacukor és korbács módszerével próbálja feltétlen uralma alá kényszeríteni az önkormányzatokat”. Az örök fideszesnek tűnő Debrecennek például beígértek egy 600 milliárdos fejlesztési csomagot, ám a helyi független lap, a Debreciner szerint ez nem biztos, hogy létezik. Mivel Szita Károly polgármester és pártja, a Fidesz Kaposváron is megingathatatlan volt eddig, úgy tűnik, most a dél-dunántúli kisvárosnak kellett valami nagyot ígérni, és persze üzenni az ellenzéki Pécsnek.
A Magyar Narancs szerint az államtitkár kaposvári haknija során mindössze két konkrétumnak nevezhető ötlettel állt elő – egy felüljáró építése és a reptér fejlesztése –, ám mindkettő gyenge lábakon álló elképzelésnek tűnik egyelőre. A nagy, „több százmilliárdos” tervet még senki nem látta, ráadásul Szita az önkormányzati kampányban is csak visszafogottan ígérgetett, tehát helyi előzménye sincs a nagyszabású projektötleteknek.
A Magyar Narancs szerint az egész nem lehet más, mint egy kommunikációs blöff, ami arra szolgál, hogy az ellenzéki Pécsnek üzenve felszínen tartsa azt a sztereotípiát, mi szerint a hűséges Kaposvárt a kormány „tömi pénzzel”. Sokaknak ismerős lehet a helyzet: 1998 és 2002 között az akkori Orbán-kormány ugyanezt a kommunikációs játékot játszotta az akkor Toller László vezette Péccsel szemben, folyamatosan felszínen tartva a „Kaposvár lesz a régióközpont Pécs helyett” témát. Persze nem lett, ahogy később sem, pedig még a Páva-érában is tartotta magát a „prosperáló Kaposvár vs. lúzer Pécs” mítosza, mondjuk utóbbihoz szolgáltatott némi alapot, hogy a helyi fideszes vezetés gyakorlatilag csődhelyzetbe, állami felügyelet alá kormányozta a várost.
Túl azon, hogy a somogyi megyeszékhely lakosságszáma (61.441 fő, 2019-ben) Pécsének (142.873) mindössze 42 százaléka, a népességfogyás mértéke elég pontosan megmutatja a valós trendeket: egy város és régió népességmegtartó képességét, valódi gazdasági erejét és fejlettségét.
A KSH adatai szerint 2009 és 2019 között Kaposváron nagyobb volt a népességfogyás, mint Pécsen, előbbiben 9.2, utóbbiban 9 százalék.
Az adatokat ITT és ITT lehet megnézni.
Azaz hiába szór el presztízsberuházásokra esetleg tízmilliárdokat a kormány Kaposváron – bár ennek egyelőre nem nagyon van nyoma –, Dunántúl legnagyobb városának, Pécsnek a régióközponti, „régiófővárosi” szerepét nem fenyegeti veszély, az ugyanis elsősorban nem kormánydöntéseken, hanem évtizedes (ha nem évszázados) társadalmi-gazdasági folyamatokon múlik.
