Victor Vasarely–díjat vehetett át szombaton Komor István közgazdász kimagasló szakmai és művészeti tevékenységéért. Komor István a Zsolnay-negyed létrehozása során szerzett elévülhetetlen érdemeket a város számára.
Leginkább Komor Istvánnak a Zsolnay-negyedről szóló elképzelése volt az, ami meggyőzte közel egy évtizede a bírálóbizottságot: legyen Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010-ben. Az elképzelések megvalósultak, és most az általa megálmodott formában áll az épületkomplexum.
– Mely eredményére büszke a leginkább, mit emelne ki?
– A két fő projektemre vagyok büszke: a Zsolnay-negyed és a PTE Művészeti Kara koncepciójának tervezetére. Különös, hogy végül ez a két ötlet egybefonódott, és ugyanazon a helyszínen valósulhatott meg mindkettő.
– Mire van szükség a sikerességhez?
– A legnagyobb erény a kreativitás, amelyből minden ötlet fakad. Másfelől szükséges jókora kitartás is, hiszen sokszor akadályokba ütközhetünk egy-egy ötlet megvalósítása során. Ilyenkor nem szabad megállni, keresni kell a megoldásokat, amíg véghez nem visszük az elképzelést.
– Önt mi segítette hozzá az eddig elért eredményeihez?
– Lehet, hogy ez furcsán hangzik, de fontos szerepe volt a szerencsének. Úgy vélem, jókor kell jó helyen lenni. Ha nem dolgoztam volna a Zsolnay Örökségkezelő Kht.-nál, valószínűleg sosem kerültem volna az EKF-pályázat közelébe. Szerintem az embert mindig megtalálják a lehetőségek, csak ügyesen ki kell használni őket!
Komor Istvánt 2008-ban az akkori városvezetés eltávolította posztjáról, ám ő tovább dolgozott a cégnél. Jelenleg a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. üzemeltetési igazgatója és a Gyugyi-gyűjtemény állandó kiállításának szakmai vezetője.
A kulturális negyed volt az EKF pályázati programjának talán legfontosabb eleme, amely 11 milliárd forintos beruházásból valósult meg. A projekt során a Zsolnay Porcelánmanufaktúra által korábban használt ingatlant alakítottak át, művészeti központot, ipartörténeti és Zsolnay-múzeumot is létrehoztak.
A beruházás számos más vendéglátói, szállodai, ipari szolgáltatások létrehozását is magában foglalta, amelyeknek szakmai és művészeti vezetője, felelőse egyaránt Komor István volt.
